Abrau kilka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Abrau kilka
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Clupeinae
Nem: Clupeonella
Kessler, 1877
Faj: C. abrau
Tudományos név
Clupeonella abrau
(Maliatsky, 1930)
Szinonimák
  • Clupeonella muhlisi (non Neu, 1934)
  • Harengula abrau Maliatsky, 1930
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Abrau kilka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abrau kilka témájú kategóriát.

Az abrau kilka (Clupeonella abrau) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az abrau kilka kis termetű hal, amelyet először 1931-ben Novorosszijszk közeléből, az Abrau-tóból (Nyugat-Transzkaukázus) írtak le. Ebben a 60 méterrel a tengerszint felett fekvő tóban nagy számban él. Egy alfaját, Clupeonella abrau muhlisi, 1943-ban a törökországi Apoliont-tóban, a Márvány-tenger közelében fekvő Bursa város közelében fedezték fel.

Alfajai[szerkesztés]

  • Clupeonella abrau abrau - 9,5 centiméter
  • Clupeonella abrau muhlisi - 8 centiméter

Megjelenése[szerkesztés]

Az abrau kilka teste szardíniaszerű, erősen nyújtott, nagy, könnyen leváló kerekded pikkelyekkel. Testmagassága a testhossz nem egészen 20 százaléka. Hátúszója rövid. A farok alatti úszó két utolsó sugara meghosszabbodott. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa bemetszés nélküli, az alsó állkapocs nem éri el a szem hátulsó szélét. Az állkapcsok és az ekecsont fogazat nélküliek. 38-52 kopoltyútüskéje van. A hát és a fejtető a világosszürkétől a zöldesig változik, csillogó. Oldalai és a hasoldal ezüstszínűek. A kopoltyúfedők mögött nincsenek foltok. Testhossza 6-7 centiméter, legfeljebb 9,5 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

Az abrau kilka a heringfélék azon kevés képviselőjének egyike, amelyek kizárólag édesvízben élnek. Tápláléka apró gerinctelenek, főleg Mesomysis-fajok, rovarlárvák, vízi rovarok, halikrák és növények.

Legfeljebb 2 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az abrau kilka június végétől októberig ívik. A vízben szabadon sodródó ikráknak nagy olajcseppjük van. Az ivadék már 12 órával később kikel, a fiatal halak nagyon gyorsan nőnek: egyévesen már 3,5-4,5 centiméter, kétévesen 7-8 centiméter hosszúak és ivarérettek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]