A polónium izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A polóniumnak (Po) 33 izotópja ismert, ezek mindegyike radioaktív, tömegszámuk a 186–227 tartományba esik. A természetben előforduló izotópok közül a 210Po felezési ideje a leghosszabb (138,376 nap), az összes polóniumizotóp közül a 103 év felezési idejű 209Po a legstabilabb. A 209Po és a 208Po (felezési ideje 2,9 év) ciklotronban állítható elő ólom vagy bizmut céltárgy alfa-részecskével, protonnal vagy deutériummaggal történő besugárzásával.[forrás?]

Polónium-210[szerkesztés]

A 210Po alfa-sugárzó, 138,376 nap felezési idővel közvetlenül 206Pb-ra bomlik. Egy milligramm 210Po másodpercenként ugyanannyi alfa-részecskét bocsát ki, mint 5 gramm 226Ra.[1] Néhány curie (1 curie egyenlő 37 gigabecquerellel) 210Po kékes fénnyel világít, melyet a környező levegő gerjesztése okoz. Egyetlen gramm 210Po 140 watt teljesítmény ad le.[2] Mivel erős alfa-sugárzó, és az alfa-részecskék sűrű közegben nagyon kis távolságon lefékeződnek és leadják energiájukat, a 210Po-et kisméretű hőforrásként használják műholdak radioizotópos termoelektromos generátoraiban, például a Hold felületén használt Lunohodokban 210Po hőforrást használtak, hogy a holdbéli éjszaka alatt se hűljenek ki a belső berendezések.[3] A 210Po-et felhasználják atombombák iniciátorában is, mely a berilliummal lejátszódó (α,n) reakció révén állít elő neutronokat.

Az esetek legnagyobb részében a 210Po csak egy alfa-részecskét bocsát ki, csak mintegy minden 100 000. bomlást kísér gamma-sugárzás.[4] A ritkán fellépő gamma-sugárzás megnehezíti ezen izotóp kimutatását és azonosítását, ezért méréséhez a gamma-spektroszkópia helyett célravezetőbb az alfa-spektroszkópia alkalmazása.

A természetben a 210Po parányi mennyiségben fordul elő, az egyik radioaktív bomlási sor – a rádiumsor (más néven uránsor) – egyik köztiterméke, béta-bomlással keletkezik 210Bi-ből.

A 210Po rendkívül mérgező, egy átlagos felnőtt számára egy mikrogramm már halálos mennyiség (a hidrogén-cianidnál 250 000-szer mérgezőbb). 210Po-zel gyilkolták meg 2006-ban Alekszandr Valterovics Litvinyenko orosz disszidens és korábbi FSB tisztet,[5] és – miután exhumálták és megvizsgálták holttestét – 2013 novemberében felmerült a gyanú, hogy esetleg Jasszer Arafat halálát is okozhatta.[6][7]

Táblázat[szerkesztés]

nuklid
jele
történelmi
név
gerjesztési energia felezési idő[8][9][10] bomlási
mód(ok)
[11][m 1]
leány-
izotóp(ok)
[m 2]
magspin
[8][9][10]
jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
Z(p)
[12][13]
N(n)
[12][13]
izotóptömeg (u)
[8]
188Po 84 104 187,999422(21) 430(180) µs
[0,40(+20−15) ms]
0+
189Po 84 105 188,998481(24) 5(1) ms 3/2−#
190Po 84 106 189,995101(14) 2,46(5) ms α (99,9%) 186Pb 0+
β+ (0,1%) 190Bi
191Po 84 107 190,994574(12) 22(1) ms α 187Pb 3/2−#
β+ (ritka) 191Bi
191mPo 130(21) keV 93(3) ms (13/2+)
192Po 84 108 191,991335(13) 32,2(3) ms α (99%) 188Pb 0+
β+ (1%) 192Bi
192mPo 2600(500)# keV ~1 µs 12+#
193Po 84 109 192,99103(4) 420(40) ms
[370(+46−40) ms]
α 189Pb 3/2−#
β+ (ritka) 193Bi
193mPo 100(30)# keV 240(10) ms
[243(+11−10) ms]
α 189Pb (13/2+)
β+ (ritka) 193Bi
194Po 84 110 193,988186(13) 0,392(4) s α 190Pb 0+
β+ (ritka) 194Bi
194mPo 2525(2) keV 15(2) µs (11−)
195Po 84 111 194,98811(4) 4,64(9) s α (75%) 191Pb 3/2−#
β+ (25%) 195Bi
195mPo 110(50) keV 1,92(2) s α (90%) 191Pb 13/2+#
β+ (10%) 195Bi
IT (0,01%) 195Po
196Po 84 112 195,985535(14) 5,56(12) s α (94%) 192Pb 0+
β+ (6%) 196Bi
196mPo 2490,5(17) keV 850(90) ns (11−)
197Po 84 113 196,98566(5) 53,6(10) s β+ (54%) 197Bi (3/2−)
α (44%) 193Pb
197mPo 230(80)# keV 25,8(1) s α (84%) 193Pb (13/2+)
β+ (16%) 197Bi
IT (0,01%) 197Po
198Po 84 114 197,983389(19) 1,77(3) perc α (57%) 194Pb 0+
β+ (43%) 198Bi
198m1Po 2565,92(20) keV 200(20) ns 11−
198m2Po 2691,86(20) keV 750(50) ns 12+
199Po 84 115 198,983666(25) 5,48(16) perc β+ (92,5%) 199Bi (3/2−)
α (7,5%) 195Pb
199mPo 312,0(28) keV 4,17(4) perc β+ (73,5%) 199Bi 13/2+
α (24%) 195Pb
IT (2,5%) 199Po
200Po 84 116 199,981799(15) 11,5(1) perc β+ (88,8%) 200Bi 0+
α (11,1%) 196Pb
201Po 84 117 200,982260(6) 15,3(2) perc β+ (98,4%) 201Bi 3/2−
α (1,6%) 197Pb
201mPo 424,1(24) keV 8,9(2) perc IT (56%) 201Po 13/2+
EC (41%) 201Bi
α (2,9%) 197Pb
202Po 84 118 201,980758(16) 44,7(5) perc β+ (98%) 202Bi 0+
α (2%) 198Pb
202mPo 2626,7(7) keV >200 ns 11−
203Po 84 119 202,981420(28) 36,7(5) perc β+ (99,89%) 203Bi 5/2−
α (0,11%) 199Pb
203m1Po 641,49(17) keV 45(2) s IT (99,96%) 203Po 13/2+
α (0,04%) 199Pb
203m2Po 2158,5(6) keV >200 ns
204Po 84 120 203,980318(12) 3,53(2) óra β+ (99,33%) 204Bi 0+
α (0,66%) 200Pb
205Po 84 121 204,981203(21) 1,66(2) óra β+ (99,96%) 205Bi 5/2−
α (0,04%) 201Pb
205m1Po 143,166(17) keV 310(60) ns 1/2−
205m2Po 880,30(4) keV 645 µs 13/2+
205m3Po 1461,21(21) keV 57,4(9) ms IT 205Po 19/2−
205m4Po 3087,2(4) keV 115(10) ns 29/2−
206Po 84 122 205,980481(9) 8,8(1) nap β+ (94,55%) 206Bi 0+
α (5,45%) 202Pb
206m1Po 1585,85(11) keV 222(10) ns (8+)#
206m2Po 2262,22(14) keV 1,05(6) µs (9−)#
207Po 84 123 206,981593(7) 5,80(2) óra β+ (99,97%) 207Bi 5/2−
α (0,021%) 203Pb
207m1Po 68,573(14) keV 205(10) ns 1/2−
207m2Po 1115,073(16) keV 49(4) µs 13/2+
207m3Po 1383,15(6) keV 2,79(8) s IT 207Po 19/2−
208Po 84 124 207,9812457(19) 2,898(2) év α (99,99%) 204Pb 0+
β+ (0,00277%) 208Bi
209Po 84 125 208,9824304(20) 102(5) év α (99,52%) 205Pb 1/2−
β+ (0,48%) 209Bi
210Po rádium F 84 126 209,9828737(13) 138,376(2) nap α 206Pb 0+ Nyomokban[m 3]
210mPo 5057,61(4) keV 263(5) ns 16+
211Po aktínium C’ 84 127 210,9866532(14) 0,516(3) s α 207Pb 9/2+ Nyomokban[m 4]
211m1Po 1462(5) keV 25,2(6) s α (99,98%) 207Pb (25/2+)
IT (0,016%) 211Po
211m2Po 2135,7(9) keV 243(21) ns (31/2−)
211m3Po 4873,3(17) keV 2,8(7) µs (43/2+)
212Po tórium C’ 84 128 211,9888680(13) 299(2) ns α 208Pb 0+ Nyomokban[m 5]
212mPo 2911(12) keV 45,1(6) s α (99,93%) 208Pb (18+)
IT (0,07%) 212Po
213Po 84 129 212,992857(3) 3,65(4) µs α 209Pb 9/2+
214Po rádium C’ 84 130 213,9952014(16) 164,3(20) µs α 210Pb 0+ Nyomokban[m 3]
215Po aktínium A 84 131 214,9994200(27) 1,781(4) ms α (99,99%) 211Pb 9/2+ Nyomokban[m 4]
β (2,3·10−4%) 215At
216Po tórium A 84 132 216,0019150(24) 0,145(2) s α 212Pb 0+ Nyomokban[m 5]
ββ (ritka) 216Rn
217Po 84 133 217,006335(7) 1,47(5) s α (95%) 213Pb 5/2+#
β (5%) 217At
218Po rádium A 84 134 218,0089730(26) 3,10(1) perc α (99,98%) 214Pb 0+ Nyomokban[m 3]
β (0,02%) 218At
219Po 84 135 219,01374(39)# 2# perc
[>300 ns]
7/2+#
220Po 84 136 220,01660(39)# 40# s
[>300 ns]
0+
  1. Rövidítések:
    EC: Elektronbefogás
    IT: Izomer átmenet
  2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
  3. a b c Az urán-238 bomlási sor tagja
  4. a b Az urán-235 bomlási sor tagja
  5. a b A tórium-232 bomlási sor tagja

Megjegyzések[szerkesztés]

  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
  • A felső indexben szereplő m (vagy m2 stb.) az adott izotóp izomerjeit jelöli.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://www-d0.fnal.gov/hardware/cal/lvps_info/engineering/elements.pdf
  2. Polonium Archiválva 2012. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Argonne National Laboratory
  3. Andrew Wilson, Solar System Log, (London: Jane's Publishing Company Ltd, 1987), p. 64.
  4. 210PO A DECAY
  5. Cowell, Alan. „Radiation Poisoning Killed Ex-Russian Spy”, The New York Times, 2006. november 24. 
  6. Arafat's death: what is Polonium-210?. Al Jazeera, 2012. július 10.
  7. Arafat gyilkosáé is lehet a sötétben elcsípett elefántfarok, 2013. november 8.
  8. a b c G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés ideje: 2008. szeptember 23.)  
  9. a b National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
  10. a b N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, 11-50. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9 
  11. http://www.nucleonica.net/unc.aspx
  12. a b J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.  
  13. a b M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of polonium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

A bizmut izotópjai A polónium izotópjai Az asztácium izotópjai
Izotópok listája