A nevem: Piros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nevem: Piros
Szerző Orhan Pamuk
Eredeti cím Benim Adım Kırmızı
Ország  Törökország
Nyelv török
Műfaj történelmi regény
Kiadás
Kiadó Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás dátuma 1998
Magyar kiadás dátuma 2007
Fordító Tasnádi Edit
Média típusa könyv
Oldalak száma 608
ISBN 978 963 254 045 0 (2007)

A nevem: Piros a Nobel-díjas Orhan Pamuk török író 1998-ban megjelent Isztambulban 1591-ben játszódó történelmi regénye. Az angol fordítás 2003-ban elnyerte az International IMPAC Dublin Literary Award díjat, a francia verzió 2002-ben a Legjobb külföldi könyv díját, míg az olasz a Grinzane Cavour díjat. A regény megalapozta Pamuk nemzetközi elismerését és hozzájárult, hogy 2006-ban megkapja a Nobel-díjat.

A regény egy gyilkosság és egy már régóta keresett szerelem elbeszélése, melyben keveredik a történelem, és az iszlám és a művészet közti leírás. Az esemény az Oszmán Birodalom haldokló éveiben történik III. Murád oszmán szultán (1574-1595) uralkodása idején. Az első szám első személyben elbeszélt történet egy titkos könyv illusztrálása körül forog, tudvalevőleg, hogy az iszlám tiltja az emberi, vagy állati illusztrációkat. Az író az eseményeket a szereplők, a hulla, a Sátán, egy aranypénz, egy szín, egy kutya, egy pénz szemszögéből mutatja. A velencei (nyugati) iskola betör az iszlám művészetbe és olyan kérdésekkel szembesíti a regésnyben szereplő illusztrátorokat, mint például hogy aláírja-e egy művész a művét, vagy sem, lehet-e egy könyvben illusztráció magyarázó szöveg nélkül, stb., melyek szokatlanok a keresztény-nyugati világban.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Finom efendi, a meggyilkolt miniatűrfestő (miniátor), aki a regény első fejezetében meggyilkolásának körülményéről és a túlvilágról mesél;
  • Fekete, volt miniatűrfestő, aki 12 év Perzsiában töltött év után visszatér Isztambulba;
  • Sógor efendi, Eniste, Fekete anyai nagybácsija, akit a szultán megbízott, hogy nyugati stílusban készítsen el egy titkos könyvet;
  • Seküre, Sógor efendi szépséges lánya, özvegy, kétgyermekes anya, Fekete szerelme
  • Sevket, Seküre nagyobb, hétéves fia;
  • Orhan, Seküre kisebb, hatéves fia;
  • Hasan, Seküre férjének kisebb testvére;
  • Hajrije, fiatal rabszolga Sekürecsaládjában, Sógor ágyasa
  • Oszmán mester, a szultán miniatürista műhelyének vezetője
  • Lepke efendi, miniatűrfestő, az egyik gyanúsított
  • Gólya efendi, miniatűrfestő, az egyik gyanúsított
  • Oliva efendi, miniatűrfestő, az egyik gyanúsított
  • Eszter, egy zsidó asszony
  • Neszím, Eszter férje
  • Nuszret hodzsa, fanatikus erzurumi muzulmán prédikátor, aki ellenzi a kávéfogyasztást és festészetet;
  • egy kutya a harmadik fejezet elbeszélője;
  • egy fa, a tizedik fejezet elbeszélője;
  • egy huszonkét karátos szultáni aranypénz, a tizenkilencedik fejezet elbeszélője;
  • a Halál, a huszonnegyedik fejezet elbeszélője;
  • egy szín: Piros, a harmincegyedik fejezet elbeszélője;
  • egy ló, a harmincötödik fejezet elbeszélője;
  • két vándorló dervis, az ötvenedik fejezet elbeszélői;
  • egy kávéházi mesélő;
  • a gyilkos akinek gondolatai végigkísérok a regényt.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cselekmény 1591-ben játszódik Isztambulban, az elbeszélést egy nemrég meggyilkolt miniatűrfestő kezdi. A szép Şeküre, miután kedvese már évek óta nem tért vissza a háborúból, új férjet keres magának. Seküre édespja egyenként magához hivatja a szeráj könyvillusztráló műhelyében dolgozó miniatúrafestőket, és illusztrációkat rendel meg tőlük egy, a szultán által titokban készíttetett könyvhöz. Az egyik miniatűrfestőt viszont hamarosan megölik…


Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]