Az ártatlanság múzeuma
| Az ártatlanság múzeuma | |
| Szerző | Orhan Pamuk |
| Eredeti cím | Masumiyet Müzesi |
| Ország |  Törökország |
| Nyelv | török |
| Téma | szerelem, fetisizmus |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | İletişim |
| Kiadás dátuma | 2008 |
| Magyar kiadó | Ulpius-ház |
| Magyar kiadás dátuma | 2010 |
| Fordító | Tasnádi Edit |
| Oldalak száma | 662 |
| ISBN | 9789632542249 |
Az ártatlanság múzeuma (eredeti címén Masumiyet Müzesi) Orhan Pamuk Nobel-díjas török író 2008-ban kiadott regénye, mely egy üzletemberről szól, aki éveken át megszállottan gyűjti a szeretett nőhöz kapcsolódó tárgyakat. Pamuk Isztambul Beyoğlu negyedében valódi múzeumot hozott létre a regényben szereplő tárgyaknak, melyeket maga gyűjtött össze.[1] A történet korhű képet fest az 1970-es évek modernizálódó, de még nem teljesen nyugatias török társadalmáról és az isztambuli élet mindennapjairól.[2]
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1975-ben a 30 éves Kemal, jómódú üzletember, beleszeret egy távoli rokonába, a 18 éves Füsunba, aki egy boltban dolgozik azon a gazdag környéken (Nişantaşı), ahol a férfi lakik. A lángoló szerelemnek azonban véget kell érnie, ahogy a társadalmi konvencióktól kötve Kemal eljegyez egy „rangban hozzá illő” lányt, Sibelt. A megbántott Füsun, aki nem akar egy életen át egy családos ember szeretője lenni, inkább férjhez megy egy induló filmeshez, Feridunhoz. Kemal a szerelem rabjává válik és megszállottan gyűjteni kezd mindent, ami a nőhöz kapcsolódik, a cigarettacsikkektől a mozijegyeken át az üres üdítős üvegekig.
A mű keletkezési körülményei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ártatlanság múzeumának ötlete már tíz évvel a regény kiadása előtt megszületett Pamuk fejében és nem sokkal a Hó megjelentetése után el is kezdte írni, megszakításokkal hét évig dolgozott rajta.[3] Ahhoz, hogy megértse a gyűjtés, a kollekció-összeállítás mögötti érzelmeket és munkát, kutatásokat végzett a muzeológia terén és számos múzeumot is bejárt Európában és Ázsiában.[4]
A múzeum
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A múzeum Beyoğluban található, egy vöröses színűre festett régi, isztambuli stílusú házban. A regényhez összegyűjtött tárgyakat Pamuk a helyi ócskapiacokról és régiség-kereskedésekből szerezte be. A múzeumban 83 vitrin található, ezek mindegyike a regény egy-egy fejezetét reprezentálja, a tárgyakon keresztül meséli el a cselekményt.[1] A múzeum létrehozása miatt Pamukot hazájában több kritika is érte.[5]
Fogadtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A regényt Marcel Proust munkásságához hasonlította a The Economist és a The Independent.[6][7] Ian Irvine a Financial Timestól úgy vélte „Kemal fennkölt és tragikus megszállottságának türelmes megfigyelésével Pamuk egy olyan művet alkotott meg a romantikus szerelemről, ami megérdemli, hogy olyanok mellett említsék, mint a Lolita, a Bovaryné és az Anna Karenyina.”[2]
A regény hatására Nazan Öncel énekesnő Canım Benim Nasılsın (Kedvesem, hogy vagy?) címmel dalt írt.[8]
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az ártatlanság múzeuma; ford. Tasnádi Edit; Ulpius-ház, Bp., 2010, ISBN 978-963-254-224-9
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "A spot of romance". The Economist. 2012. május 10. Hozzáférés: 2012. október 30.
- 1 2 Irvine, Ian (2009. december 23.). "The Museum of Innocence". Financial Times. Hozzáférés: 2012. október 30.[halott link]
- ↑ Güven, Banu (2008. szeptember 2.). "Aşkından müze yaratan adamın hikayesi" (török nyelven). NTVMSNBC. Hozzáférés: 2010. október 12.
- ↑ "Babam için yazarlar, din adamları ve paşalardan çok daha önemliydi" (török nyelven). Aktüel Dergisi. 2014. július 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 26.
- ↑ "Kemal bu müzeden hoşnut kalırdı" (török nyelven). NTVMSNBC. 2012. április 26. Hozzáférés: 2012. október 30.
- ↑ "Turkish delight". The Economist. 2009. november 19. Hozzáférés: 2012. október 30.
- ↑ "The Museum of Innocence, By Orhan Pamuk trans Maureen Freely". The Independent. 2010. január 1. Hozzáférés: 2012. október 30.
- ↑ "Nazan Öncel Masumiyet Müzesi'nin şarkısını yazdı". Hürriyet. 2008. november 24. Hozzáférés: 2012. október 30.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A múzeum weboldala
- "Az emlékek bolondja". Origo. 2010. augusztus 13. Hozzáférés: 2012. október 30.