A dohányfogyasztás elterjedtsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2000. évi adatok szerint a világon mintegy 1,22 milliárd ember dohányzik. Ha feltételezzük, hogy a trend nem változik, 2010-ben előre láthatóan 1,45 milliárd dohányos lesz, 2025-re pedig 1,5–1,9 milliárdra emelkedik a dohányzó emberek száma. Ha évente 1%-kal csökken a dohányosok száma, és a jövedelem mérsékelten, 2%-kal nő, becslések szerint 2010-ben és 2025-ben 1,3 milliárd dohányos lesz a Földön.[1]

A dohányzás aránya általában magasabb a férfiak, mint a nők körében,[1] azonban a nemek közötti különbség fiatalabb korban kisebb.[2][3] A fejlett országokban a férfiaknál a dohányzás aránya tetőzött, és elkezdett hanyatlani, azonban a nők esetében továbbra is növekszik.[4]

A 2002. évi adatok szerint a világon a kamaszok (13–15 éves korosztály) körülbelül 20 százaléka dohányzik. 80,000-100,000 fiatalkorú minden nap dohányzik; nagyjából a felük Ázsiában él. A dohányzásra kamaszkorukban rászokó emberek fele az előrejelzések szerint még 15-20 évig fog dohányozni.[5]

Az 1,22 milliárd dohányzó emberből 1 milliárd él fejlődő országban vagy átmeneti gazdasági rendszerben. A dohányzás aránya a fejlett országokban stagnál vagy csökken, azonban a 2002. évi adatok szerint a fejlődő országokban a dohányzás aránya évente 3,4%-kal növekszik.[5]

Országok[szerkesztés]

Amerikai Egyesült Államok[szerkesztés]

Egy 2005-ös becslés szerint a felnőtt USA-lakosság 20,9%-a (azaz 45,1 millió személy) cigarettázott. Közülük 80,8% (36,5 millió) dohányzott minden nap, 19,2% (8,7 millió) dohányzott időnként. A dohányzás elterjedtsége a különböző népességcsoportok között jelentős eltéréseket mutatott: a faji és etnikai csoportok között az indiánok és az alaszkai bennszülöttek között volt az előfordulási arány a legmagasabb (32,0%), ez után következtek a nem spanyol-amerikai fehérek (21,9%) és a nem spanyol-amerikai feketék (21,5%). A legalacsonyabb arány az ázsiaiak (13,3%) és a spanyol-amerikaiak (16,2%) között volt.[6]

A dohányzás elterjedtsége az oktatás szintjétől is függ: a legmagasabb azon felnőttek körében (43,2%-kal), akik általános iskolát végeztek (General Educational Development (GED) diplomát szereztek) és azok körében, akik 9-11 évig tanultak (32,6%). A dohányosok aránya általában csökken az oktatásban eltöltött évek növekedésével. A dohányosok aránya a 18-24 éves korosztályban (24,4%-kal) valamint a 25-44 éves korosztályban (24,1%) a legmagasabb. Az aktuálisan dohányzó személyek aránya magasabb a szegénységi küszöb alatt élő felnőttek körében (29,9%), mint azok között, akik a szegénységi küszöbön vagy a fölött élnek (20,6%).[6]

A dohányzás aránya az Egyesült Államokban 1965-2006 között a felére csökkent - a felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra.[7] A dohányzók arányában jelentős regionális különbségek figyelhetők meg: Kentucky, West Virginia, Oklahoma és Mississippi áll az élen, míg Idaho, Kalifornia és Utah jelentősen kisebb dohányzási arányt mutat.[8] A csökkenő arányt ellensúlyozza, hogy minden évben mintegy egymillió amerikai fiatal kezd el dohányozni. A dohányfogyasztást növelő amerikai népesség nagy részét a nők teszik ki, különösen a fiatal, tizenéves lányok. Az amerikai dohányipart nem igazán érinti az összességében tapasztalható dohányzáscsökkenés.[9]

Kanada[szerkesztés]

2002 decemberében a Kanadai Statisztikai hivatal közreadott egy tanulmányt az 1985 és 2001 közötti időszak dohányzási rátájáról. A tanulmány szerint a kutatások azt mutatták, hogy a “rendszeres dohányzás” (ami a definíció szerint a naponta dohányzók és az alkalmi dohányosok) a 15 és 24 év korcsoport kivételével mindkét nem és minden korcsoport esetében általánosságban csökkent. Még nagyobb volt a csökkenés 1991 és 2001 között. Bár a fiatalok rendszeres dohányzásának aránya nem változott jelentősen 1985 és 1994-1995 között, igen nagy, 6 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható 1994-1995 és 2001 között (28,5%-ról 22,5%-ra).

Tartományok szerint Newfoundland és Labrador, Új-Skócia, Québec, Ontario, Saskatchewan, Alberta és British Columbia tartományokban tapasztaltak nagy csökkenést a rendszeres dohányzás arányát tekintve 1994-1995-től kezdődően. Az összes tartományban visszaesés volt tapasztalható az egész 1985-2001 időszakban. A napi dohányzás gyakorisága mindkét nem és minden korcsoport esetében csökkent a 17 éves perióduson belül, bár a fiatalkori dohányzás jelentős csökkenése csak az 1990-es évek közepén indult be. Összességében a napi cigaretta fogyasztás tekintetében, 1985-höz képest 2001-re a dohányosok lényegesen alacsonyabb százaléka fogyasztott 26 vagy annál több szál cigarettát naponta (14,0%-ról 5,8%). A különböző nemű és korú csoportok esetében a legtöbb csökkenés 1991 után történt. Ugyanakkor azonban a dohányosok közül 2001-ben lényegesen nagyobb volt azok aránya, akik naponta 1-10 cigarettát szívtak el (az 1985-ben mért 18,6%-ról 31,1%-ra emelkedett az arány). A csökkenés legnagyobb része 1991 után következett be.[10]

Izrael[szerkesztés]

Izraelben[11] a dohányzás aránya az elmúlt 10 évben (1994-2004) a férfiak körében viszonylag állandó maradt – 30%, [12] míg a nők körében az arány kis mértékben csökkent, az 1998-ban mért 25%-ról a 2003-ban mért 18%-ra.[12] Egy 2001-es kiadvány szerint a fiatalok 14%-a dohányzott legalább hetente egyszer.[13] Egy 2005-ös kutatás rámutatott, hogy az izraeli fiatalok a dohányzás alternatív módszereként beidi-t és vízipipát kezdtek el használni.[12] 1990-ben az összes férfihalálozás 12%-a, (1800 haláleset) volt a dohányzással összefüggésbe hozható.[14] Az izraeli nők körében nem találták jelentős halálozási oknak a dohányzást.[14] Az egy izraeli által elszívott cigaretták átlagos száma 2162.[12] Számos dohányzásellenes jogszabály van érvényben.[14] A dohányra kivetett adók jelentős növekedése mellett a dohánytermékek ára még mindig viszonylag az egyik legalacsonyabb az összes európai ország közül.[14] Emellett Izraelben nincs a dohánytermékek vásárlására minimális életkor előírva.[15]

Ausztrália[szerkesztés]

Ausztráliában csökken a dohányzás – a 2004-2005 évi adatok szerint a lakosság 23%-a dohányzott rendszeresen, ami az 1995-ben mért adatokhoz képest 2% csökkenést jelent. Az őslakosok között a dohányosok aránya jóval nagyobb; az őslakos férfiak 51%-a, a nők 49%-a rendszeresen dohányzik. A fiatal felnőttek közül dohányoznak legtöbben; az életkor előrehaladtával jelentős csökkenés figyelhető meg. A dohányzás gyakorisága szoros összefüggésben áll a társadalmi-gazdasági hátrányossággal; a lakosság leghátrányosabb helyzetben lévő ötödének tagjai több, mint kétszer annyian dohányoznak, mint a legkevésbé hátrányos helyzetűek.[16] Későbbi (2007. évi) számadatok azt mutatják, hogy a 18 éves életkor feletti lakosság 19%-a rendszeres dohányos.[17]

Németország[szerkesztés]

2005-ben a lakosság 27%-a volt rendszeres dohányos. 23% dohányzott napi rendszerességgel (a férfiak 28%-a és a nők 19%-a), míg 4% gyakran dohányzott. A rendszeresen dohányzók legnagyobb része a 20-24 éves korcsoportból került ki: férfiak 38%-a és a nők 30%-a.[18] A Bielefeld Egyetem tanulmánya szerint a német ifjúság a dohányzás “Európa-bajnoka”; a 15 éves férfiak 25%-a és a 15 éves nők 27%-a dohányzik naponta.[19]

Egy 2006-os összehasonlító vizsgálat megállapította, hogy a göttingeni férfi orvostanhallgatók 25,1%-a , valamint a női orvostanhallgatók 20,6%-a dohányzik, míg Londonban ez az arány csak 10,9%, illetve 9,1%.[20][21]

Németországban van a legtöbb egy főre jutó cigarettaautomata: 800.000 darab 82 millió emberre.[22]

Arányok[szerkesztés]

Az alábbi linken található 2 táblázat, az első (b) táblázat a WHO Globális dohány epidemiológiai jelentésének (Global Tobacco Epidemic) táblázata.[23] A kezdeti felmérés adatait módosították, hogy az országok összehasonlíthatóak legyenek.[24] Emiatt azonban ezen országok dohányzási arányaira ebből a táblázatból nem lehet következtetni (erre ott van az a) táblázat).[25] A táblázat 135 „nemzetközileg összehasonlítható, naprakész kiigazított adatokkal rendelkező országot”, 18 „nemzetközileg nem összehasonlítható vagy nem naprakész hazai adatokkal rendelkező országot” tartalmaz valamint 41 olyan „országot [tartalmaz] ahonnan nincs adat”.[26] Az adatok a felmérés idején fogyasztott bármilyen dohánytermékre, beleértve a napi és nem mindennapi dohányzás során fogyasztott dohányterméket, vonatkoznak; a hibaküszöb 95%-os konfidenciaintervallum (CI).[27]

A táblázatok itt érhetők el: WHO Report on the Global Tobacco Epidemic

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Past, current and future trends in tobacco use (PDF), Washington DC: The International Bank for Reconstruction and Development / The World Bank, 13–16. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2009. március 22. 
  2. ↑ The World Health Organization, and the Institute for Global Tobacco Control, Johns Hopkins School of Public Health: Women and the Tobacco Epidemic: Challenges for the 21st Century (PDF) pp. 5–6. World Health Organization, 2001. [2003. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 2.)
  3. ↑ Surgeon General's Report—Women and Smoking. Centers for Disease Control and Prevention, 2001. [2008. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  4. ↑ Mortality from Smoking in Developed Countries 1950-2000: indirect estimates from national vital statistics [archivált változat] (PDF), Oxford University Press, 9. o. (2006). Hozzáférés ideje: 2009. március 22. [archiválás ideje: 2005. február 24.]  Archivált másolat. [2005. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  5. ↑ a b WHO/WPRO-Smoking Statistics. World Health Organization Regional Office for the Western Pacific, 2002. május 28. [2009. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  6. ↑ a b Tobacco Use Among Adults: United States, 2005, Centers for Disease Control and Prevention, October 27, 2006
  7. ↑ (2007. November) „Cigarette smoking among adults—United States, 2006”. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 56 (44), 1157–61. o. PMID 17989644. „Figure: Estimated percentage of persons ≥ 18 years who were current smokers, by sex” 
  8. ↑ (2007. September) „State-specific prevalence of cigarette smoking among adults and quitting among persons aged 18-35 years—United States, 2006”. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 56 (38), 993–6. o. [2012. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 17898692. (Hozzáférés: 2010. április 23.)  
  9. ↑ Nichter, M., and E. Cartwright. 1991 Saving the children for the tobacco industry. Medical Anthropology Quarterly 5 (3):236-256.
  10. ↑ Report on Smoking in Canada 1985 to 2001, Statistics Canada, Health Statistics Division, December 2002
  11. ↑ Tobacco Use Introduction for Israel, World Health Organization
  12. ↑ a b c d Baron-Epel O. Haviv-Messika A. Tamir D. Nitzan-Kaluski D. Green M. Multiethnic differences in smoking in Israel: pooled analysis from three national surveys. European Journal of Public Health. 14(4):384-9, 2004 Dec.
  13. ↑ Meijer B. Branski D. Kerem E. Ethnic differences in cigarette smoking among adolescents: a comparison of Jews and Arabs in Jerusalem. Israel Medical Association Journal: Imaj. 3(7):504-7, 2001 Jul.
  14. ↑ a b c d or Health: A Global Status Report[halott link], Centers for Disease Control and Prevention (CDC), accessed July 13, 2005 (site now down)
  15. ↑ WHO European Country Profiles on Tobacco Control 2003, World Health Organization, accessed November 24 2005
  16. ↑ Tobacco Smoking in Australia: A Snapshot, 2004-05
  17. ↑ Tobacco in Australia
  18. ↑ Leben in Deutschland. Haushalte, Familien und Gesundheit – Ergebnisse des Mikrozensus 2005 pp. 61–67. Statistisches Bundesamt, 2005 (Hozzáférés: 2009. június 4.)
  19. ↑ Deutsche Jugendliche „Europameister“ im Rauchen
  20. ↑ Raupach, T, Shahab, Baetzing (2009. április 25.). „Medical students lack bacic knowledge about smoking: Findings from two European medical schools”. Nicotine & Tobacco Research.  
  21. ↑ http://www.tabakkontrolle.de/pdf/Newsletter_April_2009.pdf[halott link]
  22. ↑ Rauchen: Risikofaktor Nummer 1. [2012. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  23. ↑ WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, pp.278–287.
  24. ↑ WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.67.
  25. ↑ WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.287.
  26. ↑ WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.68.
  27. ↑ WHO Report on the Global Tobacco Epidemic 2008, p.268–287.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_dohányfogyasztás_elterjedtsége&oldid=26715546”