A Fővárosi Állat- és Növénykert Bivalyháza
| A Fővárosi Állat- és Növénykert Bivalyháza | |
 | |
| Település | Budapest XIV. kerülete |
| Cím | 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 2010 |
| Építési stílus | Arts and Crafts movement |
| Tervező | Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei felhasználásával Kis Péter |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 A Fővárosi Állat- és Növénykert Bivalyháza
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 09″, k. h. 19° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 09″, k. h. 19° 04′ 45″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Fővárosi Állat- és Növénykert Bivalyháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bivalyház vagy Bölényház a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyik ismert épülete.
Története[szerkesztés]
Az eredeti Bivalyházat Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, 1909–1912 között épült fel. Pusztán alapozásánál használtak követ, egyébként a kalotaszegi, figyelőtoronnyal ellátott kisnemesi házat formáló épület kizárólag fából épült. Elnevezése ellenére leginkább bölényeket tartottak benne.
1944-ben a bombázások során megsemmisült, helyén egy sebtében összetákolt Szarvasmarhaházat húztak fel, amit később a Bölényházra cseréltek le. Ez 1963–1964 között, Kéri Gyula és Bognár Ferenc – az új Zsiráfház alkotói – tervei alapján szocialista realista stílusban készült. Jellegzetes díszítőeleme volt az őskori barlangrajzokra utaló bölényábrázolás a homlokzatán. Szélesszájú orrszarvúk bemutatóhelye volt, majd vörös bivalyok, vízibivalyok, varacskosdisznók éltek itt, az emeleten pedig irodák működtek.
A szomszédos Zsiráfházhoz hasonlóan az új Bölényházat fél évszázadon át használták, azonban a 2000-es évek elejére állapota leromlott, és felmerült felújításának gondolata. A múzeum vezetősége végül úgy döntött, hogy elbontják, és eredeti rajzok, tervek és fényképek alapján újra felépítik a Kós-féle régi Bölényházat. Ez 2010-ben meg is történt.
A tervezők amellett, hogy ügyeltek az új épület Kós–Zrumeczky-féle megjelenésére, figyelembe vették az újabb állattartási követelményeket, a korszerű technológiákat. Két szintű állattartó teret alakítottak ki. Az épület lakói napjainkban vörös bivalyok, bölények, ecsetfülű disznók, rózsás flamingók és közönséges törpemongúzok.
Jellemzői[szerkesztés]
- „A Bivalyház alapterülete 278 négyzetméter. a boronafalak 1100 folyóméter borovi fenyőrönkből készült, amelyek közül a leghosszabbak 6,5 méteresek. Az épületet mintegy 15 ezer darab, dupla fedésben rakott fazsindely fedi.”[1]
Képtár[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Előzmények, i. h.
Források[szerkesztés]
- Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012, ISBN 978-963-88112-7-1, 78-81. o.
- Előzmények. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2021. december 13.)