AMBO-csővezeték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az AMBO egy tervezett csővezeték, amely Burgaszból, a bulgáriai fekete-tengeri kikötőből szállítana kőolajat Észak-Macedónián keresztül az albán Vlora kikötőbe.

Története[szerkesztés]

Megépítésének ötlete már 1993-ban felmerült. 2004. december 27-én Albánia, Macedónia és Bulgária miniszterelnökei politikai deklarációt írtak alá a csővezetékről, majd a három ország egyetértési nyilatkozatot írt alá.[1]

2006. október 30-án Albánia és Macedónia protokollt írt alá arról, hogy a vezeték Stebleve falunál lép be Albániába és Lakaica falunál Macedóniába. Még 2006-ban Bulgária és Macedónia hasonló protokollt írt alá.

2007. január 31-én a három ország konvenciót írt alá az AMBO megépítéséről és üzemeltetéséről. Ezt a dokumentumot mind a három ország parlamentje ratifikálta.[2]

Leírása[szerkesztés]

A 894 kilométer hosszú AMBO célja, hogy olyan útvonalat biztosítson az orosz és kaszpi-tengeri olaj szállítására, amely elkerüli a Török-szorosokat, ahol a rossz időjárás miatt gyakran elakadnak a nyugat felé tartó tankhajók.

Megépítése mintegy másfélmilliárd dollárba kerülne és a tervek szerint napi 750 ezer hordó kőolajat szállíthatna.[3] Négy szivattyúállomást terveznek, kettőt Bulgáriában és egyet-egyet Macedóniában és Albániában. A tervek szerint a vezeték 2011-re léphet működésbe.[4]

Projektcég[szerkesztés]

A vezetéket az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Albanian Macedonian Bulgarian Oil Corporation (AMBO) építi és működteti majd. A projektet támogatja az amerikai kormány, amely a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését is finanszírozta.[5]

Más projektek[szerkesztés]

Más projektek (amelyek nem versengnek az AMBO-val, mert más piacokat szolgálnak ki) a Burgasz–Alekszandroupolisz-kőolajvezeték és a romániai Konstancát az olaszországi Trieszttel a tervek szerint majdan összekötő Pán-európai csővezeték. A Burgasz–Alekszandroupolisz-kőolajvezetéknél az AMBO hosszabb és drágább, de a védett, mély vizű, minden időjárásban használható Vlore nagyobb tankereket fogadhat, mint Alekszandroupolisz.[6][7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Go-ahead for Balkan oil pipeline”, BBC (Hozzáférés: 2008. április 5.) 
  2. Marina Stojanovska. „AMBO pipeline deal clears another hurdle”, Southeast European Times (Hozzáférés: 2008. április 5.) 
  3. Barry Wood. „Balkan Oil Pipeline Agreement Moves Project Closer to Reality”, Voice of America (Hozzáférés: 2008. április 5.) 
  4. Alkman Granitsas. „Official: Trans-Balkan Pipeline to Begin Ops by 2011”, Downstream Today (Hozzáférés: 2008. április 5.) [halott link]
  5. AMBO Pipeline Moves Forward: Interview with Gligor Tashkovich”, Balkananalysis.com. [2006. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 5.) 
  6. Alfred John Mendes. „Balkans Crisis supports US Corporate Interests”, Centre for Research on Globalisation (Hozzáférés: 2008. április 5.) 
  7. AMBO Trans-Balkan Pipeline Agreement Finally Signed”, Balkananalysis.com. [2008. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 5.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]