45 mm-es 1937 mintájú páncéltörő ágyú (53–K)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
45 mm-es 1937 mintájú páncéltörő ágyú (53–K)
53–K a finn Parolai Páncélosmúzeumban
53–K a finn Parolai Páncélosmúzeumban
Gyártási adatok
Típuspáncéltörő ágyú
Ország Szovjetunió
TervezőMihail Loginov
Alkalmazás
Alkalmazó ország Szovjetunió
 Finnország
Háborús alkalmazásMásodik világháború
Műszaki adatok
Űrméret45 mm
Lőszer45×310 mm R
Tömegharci: 560 kg
vontatási: 1,2 t
Gyakorlati tűzgyorsaság15-20 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség760 m/s
Max. lőtávolság4400 m
Oldalirányzás60°
Magassági irányzásmínusz 8° plusz 25°

A 45 mm-es 1937 mintájú páncéltörő ágyú (53–K) (oroszul 45-мм противотанковая пушка образца 1937 года) egy könnyű gyorstüzelő páncéltörő löveg volt, melyet a német-szovjet háború kezdeti szakaszában használt a Szovjetunió hadereje. Tervezését Mihail Loginov végezte. Elégtelen páncélátütő képessége miatt a hosszabb csövű 45 mm-es 1942 mintájú páncéltörő ágyú (M–42) váltotta fel.

Történet[szerkesztés]

Hátsó nézet
Závárzat

Az 53–K gyári jelű ágyú a 37 mm-es 1931 mintájú páncéltörő löveg módosított alvázának (melyet egy Rheinmetalltól vásárolt dokumentáció alapján építettek) és egy 45 mm-es lövegcsőnek a kombinálásából jött létre. Az így létrejött könnyű félautomata páncéltörő löveget a Vörös Hadsereg 1937-ben rendszeresítette, majd a 45 mm-es 1937-es mintájú páncéltörő löveg névvel látta el. Ezeket az ágyúkat a német-szovjet háború első szakaszában használták, de páncélátütő képességük miatt csak a németek könnyű harckocsijai és páncélautói ellen lehetett ezeket sikeresen alkalmazni. A Panzer III és Panzer IV típusú közepes harckocsik korai típusait kis távolságból ugyan kilőhették, de a szovjet tüzérek így nagyobb veszélynek voltak kitéve. Ezen hátrányosságok miatt az erősebb 1942-es mintájú löveggel váltották le a típust. Az elavult lövegek sorozatgyártását 1943-ban beszüntették. Összesen mintegy 37 354 darab készült a típusból.

A lövészzászlóaljakhoz tartozó páncéltörő szakaszok kettő ilyen löveggel voltak felszerelve. Emellett a lövészhadosztályokhoz tartozó páncéltörő zászlóaljak már 12 darab ilyen ágyúval rendelkeztek. A lövegeket önálló páncéltörő ezredeknél is használták (4-5 üteg, ütegenként 4 löveg).

A 21–K légvédelmi ágyú[szerkesztés]

Az 53–K lövegcsövét talapzatra is felerősítették, amely konfigurációt 1934-től a szovjet haditengerészet használta légvédelmi lövegként. Nem volt sikeres ebben a feladatkörben, mivel kézzel kellett tölteni, így a tűzgyorsasága mindössze 25-30 lövés/perc volt, ezek kívül időzítőgyújtóval sem rendelkezett, így csak közvetlen találat esetén sebezhette célpontját.

Lőszer[szerkesztés]

  • Lőszertípusok:
    • Páncéltörő: AP B–240/BR–240, APCR BR–240P
    • Repesz
    • Kartács
    • Füst
    • Páncéltörő vegyi
  • Lövedéksúly (AP): 1,43 kg
  • Páncélátütő képesség:
    • AP lövedék, 90°-os szög
      • 500 méteren: 43 mm
      • 1000 méteren: 32 mm
    • AP lövedék, 60°-os szög
      • 500 méteren: 38 mm
      • 1000 méteren: 23 mm
    • APCR lövedék, 90°-os szög
      • 100 méteren: 88 mm
      • 500 méteren: 66 mm

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 45 mm anti-tank gun M1937 (53-K) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:M-37 45 mm anti-tank gun