443
| 443 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 443 |
| Ab urbe condita | 1196 |
| Bahái naptár | -1401 – -1400 |
| Berber naptár | 1393 |
| Bizánci naptár | 5951 – 5952 |
| Buddhista naptár | 987 |
| Burmai naptár | -195 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 435 – 436 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 498 – 499 |
| Shaka Samvat | 365 – 366 |
| Holocén naptár | 10443 |
| Iráni naptár | 179 BP – 178 BP |
| Japán naptár | 1103 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3139–3140 |
| Kopt naptár | 159 – 160 |
| Koreai naptár | 2776 |
| Muszlim naptár | 185 BH – 184 BH |
| Szeleukida naptár | 754–755 |
| Örmény naptár | N/A |
| Thai szoláris naptár | 986 |
| Zsidó naptár | 4203 – 4204 |
Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század
Évtizedek: 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek
Évek: 438 – 439 – 440 – 441 – 442 – 443 – 444 – 445 – 446 – 447 – 448
Események
[szerkesztés]Nyugat- és Keletrómai Birodalom
[szerkesztés]- Petronius Maximust és Flavius Pateriust választják consulnak.
- A hunok ostromgépeket is használva elfoglalják Naissust és minden lakóját lemészárolják. Továbbnyomulnak a Balkánon és hamarosan elesik Serdica (Szófia), Philippopolis (Plovdiv) és Arcadiopolis (Lüleburgaz) is. Konstantinápoly falaival azonban nem boldogulnak.
- II. Theodosius keletrómai császár békét kér, Attila visszavonulásáért cserébe 6000 font (kb. 2000 kg) aranyat fizet és az évi adót megháromszorozza 2100 fontnyi aranyra (kb. 700 kg)
- A konstantinápolyi almaincidens: II. Theodosius vásárol egy rendkívül nagy almát, amit ajándékul elküld a feleségének, Aelia Eudociának. Az továbbajándékozza közös barátjuknak, Paulinusnak. Paulinus, aki nem sejti az alma eredetét, Theodosiusnak adja tovább, mint császárhoz méltó ajándékot. Theodosius megkérdezi a feleségét, hogy hová lett az ajándéka és Eudocia azt válaszolja, hogy megette, majd a császár határozott kérésére ezt esküvel is megerősíti. Theodosius a hazugságból arra következtet, hogy viszonyuk van egymással és kivégezteti Paulinust, a császárné pedig kegyvesztettként elhagyja a fővárost és Jeruzsálembe vonul vissza.
- A burgundok maradéka békét köt a rómaiakkal és a Rajna középső folyásától áttelepítik őket az Alpok és a Jura-hegység közé, a mai Genf környékére.[1]
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 166. o. ISBN 978 963 389 756 0
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 443 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.