Ugrás a tartalomhoz

Ánizsszagú fásgereben

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ánizsszagú fásgereben
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Thelephorales
Család: Bankeraceae
Nemzetség: Hydnellum
Tudományos név
Hydnellum suaveolens
(Scop.) P.Karst. 1879
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ánizsszagú fásgereben témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ánizsszagú fásgereben témájú kategóriát.

Az ánizsszagú fásgereben (Hydnellum suaveolens) a Bankeraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az ánizsszagú fásgereben kalapja 5-15 cm széles, fiatalon domború, majd laposan kiterül. A szomszédos termőtestek általában összenőnek. Felülete fiatalon száraz, bársonyos; idővel gyűrötté, ráncossá, egyenetlenné válik, néha pikkelyesen feltöredezik. Színe eleinte fehér, piszkosfehér vagy sárgásfehér, idősebben a közepétől kezdve piszkosszürke vagy -barna lesz, néha olív árnyalattal, széle fehér marad.

Húsa szívós, ruganyos; kezdetben fehéres-kékesen zónázott (főleg a tönkben), idősen barnás. Szaga erős, ánizs- vagy édesköményszerű; íze nem jellegzetes vagy kesernyés. Kálium-hidroxiddal kék színreakciót ad.

Tönkre lefutó termőrétege tüskés szerkezetű. A sűrűn álló tüskék 3–7 mm hosszúak; színűk eleinte fehér, majd a spórák érésével megbarnulnak.

Tönkje 2–5 cm magas és 1–3 cm vastag a csúcsánál. Alakja tömzsi, hengeres. Színe barnás ibolyaszínű, sérülésre feketéskékké válik. Felszíne bársonyos, száraz.

Spórapora barna. Spórája szabálytalan, gumós, mérete 4–6 x 2–4 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A kék fásgereben, a fekete szagosgereben, a szalagos szagosgereben, a gödörkés fásgereben hasonlíthat hozzá.

Az ánizsszagú fásgereben
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

tüskés

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

lapos

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem él.

Fenyvesekben fordul elő, főleg luc alatt. Nyár végén és ősszel terem.

Nem ehető.

Források

[szerkesztés]