Szalagos szagosgereben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalagos szagosgereben
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Thelephorales
Család: Bankeraceae
Nemzetség: Phellodon
Tudományos név
Phellodon melaleucus
(Sw. ex Fr.) P.Karst. (1881)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos szagosgereben témájú kategóriát.

A szalagos szagosgereben (Phellodon melaleucus) a Bankeraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A szalagos szagosgereben kalapja 2-8 cm széles, alakja lapos vagy közepe kissé bemélyedő. Színe barnásfekete, fekete, széle fehéres. Felülete fiatalon nemezes, idősen lecsupaszodik és kissé zónázott. Az idős példányok széle gyakran szabálytalan, hullámos, lebenyes. A szomszédos termőtestek gyakran összenőnek.

Húsa kemény, parafaszerű, szürkésbarna vagy vörösbarna. Szaga idősen kissé fűszeres, leveskockaszerű; íze kesernyés.

Termőrétege lefutó, tüskés. A tüskék eleinte fehéresszürkék, nem kékes árnyalatúak; idősen megbarnulnak.

Tönkje vékony, fekete, felülete sima vagy hosszanti szálas. Néha több, egymás melletti tönk összenő.

Spórapora fehér. Spórája ellipszoid vagy majdnem kerekded, tüskés, inamiloid, mérete 3,5-4,5 x 3-4 μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A fekete szagosgereben és a dudoros szagosgereben hasonlít hozzá.

A szalagos szagosgereben
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

tüskés

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

benyomott

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka,

Savanyú talajú fenyvesekben, vegyes erdőkben él. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]