Üszöggombák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Üszöggombák
Huitlacoche.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Altörzs: Ustilaginomycotina
Osztály: Ustilaginomycetes
Rend: Üszöggombák (Ustilaginales)
(G. Winter 1880)[1] Bauer & Oberwinkler 1997[2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Üszöggombák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Üszöggombák témájú kategóriát.

Az üszöggombák rendje (Ustilaginales) 37 nemzetség mintegy 1000 faját öleli fel. Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken – rendszerint perjeféléken, sásféléken vagy liliomféléken – élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészkesvirágzatúak családjait részesítik előnyben. Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák – klamidospórák – óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok. A rend a dérgombákkal (Taphrinales) mutat rokonságot. Fajai ugyanis életciklusuk haploid szakaszában élesztőszerűek és szaprotróf módon táplálkoznak, dikariotikus életszakaszukban pedig gazdaszervezethez kötődnek és parazitaként viselkednek.

A KUKORICAGOMBA, név szerint a huitlacoche vagy golyvásüszög, édes, kicsit füstre emlékeztető ízét már ősidők óta kedvelik Mexikóban. Más országokban ínyencfalatnak számít; van, ahol mexikói szarvasgombaként utalnak rá.

A huitlacoche kialakulását az Ustilago maydis nevű gomba idézi elő, mely a Zea mayst, azaz a kukoricát támadja meg kisebb vagy nagyobb mértékben. Majdnem minden betakarításkor találnak ilyen termést, különösképpen a meleg, közepesen száraz területeken. A kutatók feltárták, hogy „az umami* ízhez kötődő négy aminosav közül három” megtalálható a huitlacochéból vett mintákban (Journal of Agricultural and Food Chemistry). A huitlacoche enyhén édeskés ízét a többi ehető gombáénál nagyobb szénhidráttartalma adja. Aromaanyagot is szép számmal találtak ebben a csemegében, köztük például vaníliát is. Bár a huitlacochénak az íze a legcsábítóbb, a tápértéke sem elhanyagolandó — egyéb tápanyagok mellett C-vitamint, foszfort és kalciumot is tartalmaz.

Nem meglepő hát, hogy az aztékok értékesnek tartották a huitlacochét. Ők a cuitlacochin nevet adták neki, melynek a jelentése ’szunnyadó kinövés [kóros képződmény]’. A gomba később kapta a napjainkban használatos nevét. Mexikóban a huitlacochét úgynevezett quesadillában, azaz összehajtogatott, házi készítésű tortillába töltve szokás fogyasztani, de gyakran használják ennél valamelyest bonyolultabb ételekhez is, úgymint palacsintákhoz, levesekhez, illetve mártásokhoz. Mostanában a gomba a génkutatók laboratóriumába is bejutott, ahol azt próbálják kikísérletezni, hogy miként lehetne kereskedelmi célokkal még több ilyen gomba kifejlődését előidézni.

Üszöggombák által okozott betegségek[szerkesztés]

Gazdaságilag fontosak a gabonafélék károsítói, például a búza-kőüszög (Tilletia tritici), a búza-porüszög (Ustilago tritici), a képen is látható kukorica- vagy golyvásüszög (Ustilago maydis) és az árpa-fedettüszög (Ustilago hordei).

Forrás[szerkesztés]

  • www.hik.hu

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Winter, G.. Rabenhorsts Kryptogamen-Flora von Deutschland, Oesterreich und der Schweitz, Vol. 1. Leipzig: E. Kummer, 73. o. (1880)  (as "Ustilagineae")
  2. Bauer, R., et al. (1997). „Ultrastructural markers and systematics in smut fungi and allied taxa.”. Can. J. Bot. 75, 1311. o.