Örvös galamb

Örvös galamb
Az örvös galamb búgó hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Columbea Csoport: Columbimorphae Rend: Galambalakúak (Columbiformes) Család: Galambfélék (Columbidae) Alcsalád: Galambformák (Columbinae) Nem: Columba Faj: C. palumbus
Tudományos név
Columba palumbus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Sárga - nyári (költő) állomány Zöld - egész évben jelen van Kék - téli látogató.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Örvös galamb témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös galamb témájú médiaállományokat és Örvös galamb témájú kategóriát.

Az örvös galamb (Columba palumbus) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában honos. Megművelt földeken, de városokban, emberi településeken is megtalálható. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, még Budapesten is megtalálható. Magyarországon vadászható apróvad.

Alfajai

• Columba palumbus palumbus – Európa
• Columba palumbus azorica – Azori-szigetek
• Columba palumbus maderensis – Madeira-szigetek – kihalt (1924)
• Columba palumbus excelsa – Észak-Afrika
• Columba palumbus iranica – Irán
• Columba palumbus casiotis – Ázsia
• Columba palumbus ghigii
• Columba palumbus kirmanica
• Columba palumbus kleinschmidti

Megjelenése

Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 75 centiméter és a testtömege 280–600 gramm közötti. A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.

Életmódja

A költési időn kívül nagy csapatokban él. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. Erdőkben, ártereken fákra vagy bokrokra készíti fészkét. A fészek kis gallyakból, vékony gyökerekből, és vékony fűszálakból vagy szárakból készül. Fészekalja két, tiszta fehér tojásból áll, melyeken 16–18 napig költ. Az első táplálék, amit a fiókák kapnak kikelésükkor, az a begytej, amit a szülők termelnek. A fiatal madarak 28–30 nap után repülnek ki. Egy évben többször is fészkelhet.

Fészek tojásokkal...

...és egy fióka

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról