Örvös galamb
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az örvös galamb búgó hangja | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Columba palumbus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Örvös galamb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös galamb témájú médiaállományokat és Örvös galamb témájú kategóriát. |
Az örvös galamb (Columba palumbus) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Elterjedése[szerkesztés]
Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában honos. Megművelt földeken, de városokban, emberi településeken is megtalálható. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, még Budapesten is megtalálható.
Alfajai[szerkesztés]
- Columba palumbus palumbus – Európa
- Columba palumbus azorica – Azori-szigetek
- Columba palumbus maderensis – Madeira-szigetek – kihalt (1924)
- Columba palumbus excelsa – Észak-Afrika
- Columba palumbus iranica – Irán
- Columba palumbus casiotis – Ázsia
- Columba palumbus ghigii
- Columba palumbus kirmanica
- Columba palumbus kleinschmidti
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 75 centiméter és a testtömege 280–600 gramm közötti. A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.
Életmódja[szerkesztés]
A költési időn kívül nagy csapatokban él. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. Erdőkben, ártereken fákra vagy bokrokra készíti fészkét. A fészek kis gallyakból, vékony gyökerekből, és vékony fűszálakból vagy szárakból készül. Fészekalja két, tiszta fehér tojásból áll, melyeken 16–18 napig költ. Az első táplálék, amit a fiókák kapnak kikelésükkor, az a begytej, amit a szülők termelnek. A fiatal madarak 28–30 nap után repülnek ki. Egy évben többször is fészkelhet.
.jpg)
.jpg)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
További információk[szerkesztés]
|
