Örvös János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Örvös János
Született 1898. július 22.
Debrecen
Elhunyt 1972. március 29. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
kiadói szerkesztő

Örvös János (Debrecen, 1898. július 22.Budapest, 1972. március 29.) újságíró, kiadói szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

A nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban érettségizett, majd jogot tanult. Tanulmányait az első világháború megszakította.

Az első világháború után[szerkesztés]

Az őszirózsás forradalomban a nyíregyházi forradalmi katonatanács tagja lett. A Tanácsköztársaság idején az Új Szabolcs szerkesztője, majd a Nyírvidék (a Szabolcs vármegyei direktórium hivatalos napilapja) belső munkatársa, végül szerkesztője volt. A román megszállás alatt letartóztatták, a Budaházy-különítmény fogságából átszökött Csehszlovákiába. Hat évet élt emigrációban, előbb Csehszlovákiában, később Ausztriában. A Kassai Újság, az Uzhorodi Déli Újság c. napilapoknál dolgozott. Évekig tudósítója volt a Bécsi Magyar Újságnak és a Kolozsvári Keleti Újságnak. Később a magyar emigráció bécsi képes hetilapjánál, a Panorámánál dolgozott. Visszatérve 1927-től az Újság c. lap munkatársa volt, majd a Filatéliai Kurír c. szaklap főszerkesztője lett. 1933-tól a Fővárosi és Vidéki Bélyeggyűjtők Egyesülete (FÉVBE) első elnöke volt. 1940-től a Magyar Bélyegújság című szaklap munkatársa volt. 1944-ben a német megszálláskor internálták, sikerült megszöknie, és 1945-ig Budapesten rejtőzködött.

A második világháború után[szerkesztés]

1945 nyarán az újságíró szövetség Szovjetunióba emigrált-internált-deportált csoportjának volt a titkára, majd a Jövendő című képes hetilap belső munkatársa. 1947-1950 között a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság sajtóügyeit vezette. 1951-től, nyugdíjazásáig a Sport Lap- és Könyvkiadónál előbb korrektor és lektor, később a lektorátus vezetője volt. Fia Örvös Lajos író, műfordító.

Szakkönyvei[szerkesztés]

  • Filatelisták almanachja (szerk., Nyíregyháza, 1918)
  • Első magyar filatelista címtár (szerk., Bp., 1927)
  • Magyar pilóták a végtelen óceán felett (Az Amerika és Magyarország közötti első repülés története) (Bp., 1931)
  • Filatelista kis kalendárium (szerk., Bp., 1931)
  • A vidéki filatelista könyve (szerk., Bp., 1935)
  • Bükk útikalauz (szerk., Bp., 1962)
  • Balaton-felvidék (útikalauz, Bp., 1965).

Források[szerkesztés]