Ördög-torony
| Ördög-torony (Ördögszikla) | |
 | |
| Az Ördög-torony Pilisszentivánnal a háttérben | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Pilisszentiván |
| Elhelyezkedése | |
| Tszf. magasság | 300 m |
 Ördög-torony
Pozíció a Pilis térképén
| |
 é. sz. 47° 36′ 14″, k. h. 18° 52′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 14″, k. h. 18° 52′ 39″ | |
Az Ördög-torony, más néven Ördögszikla egy látványos sziklaformáció Pilisszentiván határában. Az Iváni-hegy oldalában, mintegy 300 méteres tengerszintfeletti magasságon álló 30 m magas szikla a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület védelme alatt áll. A pilisszentiváni sporttelep parkolójából induló piros vonal jelzésű turistaúton közelíthető meg.[1]
Geológia[szerkesztés]
Az Ördög-torony anyagát alkotó dolomit a triász korszakban keletkezett mintegy 230-235 millió éve. A kőzet a Budaörsi Dolomit Formációhoz tartozik, a Tethys-ősóceán egyik trópusi selfjén lerakódott meszes iszapból alakult ki. A létrejött dolomit rétegeket később vetődések szabdalták fel, létrehozva a környék sasbércekből és árkokból álló tájképét. A kőzet repedéseibe különböző anyagok kerültek, a folyékony fluidumok hatására egyes részek porladékonyabbak és az erózió számára kitettebbek lettek, néhány helyen azonban, mint az Ördögszikla esetében is, a kalcit összecementálta és keményebbé tette a sziklatömböket. Az évmilliók során a szél és a víz lepusztította a puhább rétegeket és kipreparálta az Ördög-tornyot. A szikla további jellegzetességei az ősi, a kőzetből kioldódott zöldalgák helyén létrejött csőszerű pórusok és a kicsapódott vasas oldatok hatására kialakult vöröses-sárgás elszineződések.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Katalin: Pilisjárók: Kirándulás Pilisszentivánról az Ördög-tornyokhoz. Pilisjárók, 2013. szeptember 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
- ↑ Az ördög tornya Pilisszentiván fölött (magyar nyelven). MTSZ, 2022. január 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)