Óriás zsurló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Óriás zsurló
Néhány példány egy botanikus kertben
Néhány példány egy botanikus kertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Zsurlók (Equisetopsida)
Rend: Valódi zsurlók (Equisetales)
Család: Zsurlófélék (Equisetaceae)
Nemzetség: Equisetum
L., 1753
Alnemzetség: Equisetum
Faj: E. telmateia
Tudományos név
Equisetum telmateia
Ehrh.
Szinonimák
  • Equisetum majus Garsault
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás zsurló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás zsurló témájú médiaállományokat és Óriás zsurló témájú kategóriát.

Az óriás zsurló (Equisetum telmateia) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az óriás zsurló előfordulási területe magába foglalja Európát, Ázsia egy részét, Észak-Afrikát és Észak-Amerika nyugati partmentét.[1][2] A Mátrában megtalálhatóak állományai.[3][4]

Alfajai[szerkesztés]

  • Equisetum telmateia subsp. telmateia - a törzsalfaj, mely egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Afrika északi részein található meg[1][5]
  • Equisetum telmateia subsp. braunii (Milde) Hauke. (szinonimája: Equisetum braunii J. Milde) - az elterjedési területe Alaszkától délre, Nyugat-Brit Columbián keresztül, egészen Kaliforniáig tart[1][5]

Megjelenése[szerkesztés]

Lágy szárú évelő növény, melynek különálló ivartalan, fotoszintézisre képes szárai vannak; ezek között az ivaros, sárga, fotoszintézisre képtelen, spórás szárak helyezkednek el. Az ivartalan szárak késő tavasszal jelennek meg és késő ősszel halnak el; ez idő alatt, általában 30-150, ritkán akár 240 centiméteresre is megnőhetnek. A szár átmérője 1 centiméter. A trópusi fajokat leszámítva, az óriás zsurló a mérsékelt öv legnagyobb zsurlófaja. Ennek a növénynek számos, akár 14-40 darab ága is lehet, ezek gyűrűben helyezkednek el, és akár 20 centiméter hosszúak és 1-2 milliméter átmérőjűek is lehetnek. A sárga, ivaros szár kora tavasszal bújik elő; 15-45 centiméter magas. A spórákat hordozó feje 4-10 centiméter hosszú és 1-2 centiméter széles; nincsenek elágazásai. A tavasz közepén bocsátja ki spóráit; ezután hamarosan elszárad. Ritka esetben a spórás szár fotoszintézisre is képes.[2][5][6] A spórák mellett gyöktörzsi hajtásokkal is terjedhet; ezek inkább a klónjai, úgyhogy úgynevezett klónkolóniákat képez.[2][6]

Életmódja[szerkesztés]

A nedves és árnyékos helyeket kedveli. Gyakran a ligetekben páfrányokkal társul. A gyökérrendszere, akár 4 méter szélesre is szétterülhet a nedves, agyagos talajban.[7]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Germplasm Resources Information Network: Equisetum telmateia Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. a b c Hyde, H. A., Wade, A. E., & Harrison, S. G. (1978). Welsh Ferns. National Museum of Wales ISBN 0-7200-0210-9.
  3. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. a b c Flora of North America: Equisetum telmateia
  6. a b Excursion Flora of the British Isles, 3rd, Cambridge: Cambridge University Press, 6. o. (1981). ISBN 0-521-23290-2 
  7. Archivált másolat. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 28.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Equisetum telmateia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.