Óriás japán rák
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifejlett hím példány | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Macrocheira kaempferi (Temminck, 1836) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriás japán rák témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás japán rák témájú médiaállományokat és Óriás japán rák témájú kategóriát.
|
Az óriás japán rák vagy japán tengeripók (Macrocheira kaempferi) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül az Inachidae családjába tartozó faj.
A Macrocheira ráknem típusfaja és egyben nemének az egyetlen élő faja is; a nembe még 4 fosszilis faj is tartozik.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legtöbb óriás japán rák a Japán körüli vizekben fordul elő, főleg a Honsú sziget déli partjainál a Tokiói-öböl és Kagosima között. Elszórt állományai az Ivate prefektúra és a Kínai Köztársasághoz tartozó Su-ao régió környékén élnek.[1] Olykor felbukkannak Thaiföld tengervizeiben is.[2]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az óriás japán rák a legnagyobb ízeltlábú, két ollója közötti távolság akár 3,7 méter is lehet.[3] A test mérete, azaz a páncél átmérője 40 centiméterre nőhet meg és a teljes rák 19 kilogrammot is nyomhat.[4] A hímek karja nagyobb.[5] A nőstények karja rövidebb, mint a mögötte levő lábpár.[1] E rákfaj teste narancssárga színű, a lábakon fehér foltok vannak.[6] Ijesztő megjelenése ellenére békés természetű.[6][7]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kifejlett példányok 50 métertől kezdve, egészen 600 méteres mélységig megtalálhatóak.[1] Természetes élőhelyén az óriás japán rák főleg kagylókkal és állati tetemekkel táplálkozik, de szükség esetén az algával is megelégszik.[6][8] Az állat akár 100 évig is élhet.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tavasszal a szaporodási időszakban feljön a sekély vízbe.[9] A lárva fejlődése hőmérséklet-függő és 54-72 napot vehet igénybe 12-15 Celsius-fokon.[8][10] A lárva nem hasonlít a felnőtt állatra; teste átlátszó és láb nélküli. Életének első felében a plankton része és a víz felszínén lebeg.[8]
Halászata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Temmnick az eredeti leírásában megemlítette, hogy az órás japán rák a halászok körében az ollóival okozott súlyos sérülésekről ismert.[5] Ettől függetlenül esetenként halásszák.[9][11] 1976-ban összesen 24,7 tonnát halásztak belőle, de 1985-ben már csak 3,5 tonnát.[10] Az állomány mérete csökkent, így a halászoknak mélyebb vizeken kell próbálkozniuk. Az átlagos kifogott példányok lábainak hossza 1-1,2 méter.[12]
Az irodalomban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Óriás japán rák szerepel Jules Verne (1828–1905) francia regényíró Nemo kapitány (Budapest, 1900-as évek elejétől több kiadás) című regényében: „A talaj most erősen emelkedett; ha kinyújtottam a karomat, ujjaim már kint voltak a vízből. A zátony azután csakhamar ismét lejtősödni kezdett. Most cukorsüveg alakú, magas, hegyes sziklákat kerülgettünk. A sziklák sötét üregeiben hosszú lábú óriási rákok ágaskodtak, mint megannyi ostromgép, s ránk meresztették ijesztő szemüket.” (Tízmilliós gyöngyszem c. rész)[13]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A rák felülről
és alulról
Színezete narancssárga és fehér
Nőstény példány; rövidek a karjai
A petéi
Múzeumi
példányok
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Macrocheira kaempferi". Crabs of Japan. Marine Species Identification Portal. 2017. október 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 29.
- ↑ "Archivált másolat". 2019. május 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 7.
- ↑ McClain CR, Balk MA, Benfield MC, Branch TA, Chen C, Cosgrove J, Dove ADM, Gaskins LC, Helm RR, Hochberg FG, Lee FB, Marshall A, McMurray SE, Schanche C, Stone SN, Thaler AD. 2015. Sizing ocean giants: patterns of intraspecific size variation in marine megafauna. PeerJ 3:e715 https://doi.org/10.7717/peerj.715
- ↑ Maurice Burton & Robert Burton (2002). "Spider crab". International Wildlife Encyclopedia (3rd ed.). Marshall Cavendish. 2475–2476. o. ISBN 978-0-7614-7266-7.
- 1 2 G. F. Mees (1957). "Over het belang van Temminck's "Discours Préliminaire" voor de zoologische nomenclatuur". Zoologische Mededelingen (holland nyelven). 35 (15): 205–227.
on dit, que ce Crustacé est redouté des habitants par les blessures graves, qu'il est en état de faire au moyen de ses fortes serres
{{cite journal}}: Unknown parameter|trans_title=ignored (|trans-title=suggested) (súgó) - 1 2 3 "Japanese Spider Crabs Arrive at Aquarium". Oregon Coast Aquarium. 2010. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 29.
- ↑ Peter K. L. Ng, Danièle Guinot & Peter J. F. Davie (2008). "Systema Brachyurorum: Part I. An annotated checklist of extant Brachyuran crabs of the world" (PDF). Raffles Bulletin of Zoology. 17: 1–286. 2011. június 6. dátummal az eredeti (Portable Document Format) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 7.
{{cite journal}}: Text "PDF" ignored (súgó); Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 3 "Japanese Spider Crab". Georgia Aquarium. 2013. október 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. június 6.
- 1 2 "Giant Japanese Spider Crab". The Tennessee Aquarium. The Tennessee Aquarium. 2013. november 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. június 5.
{{cite web}}: External link in|authorlink= - 1 2 Kazutoshi Okamoto (1993). "Influence of temperature on survival and growth of larvae of the giant spider crab Macrocheira kaempferi (Crustacea, Decapoda, Majidae)" (PDF). Nippon Suisan Gakkaishi. 59 (3): 419–424. 2011. július 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 7.
- ↑ Kent E. Carpenter & Volker H. Niem, ed. (1998). "Majidae". The Living Marine Resources of the Western Central Pacific. Volume 2: Cephalopods, crustaceans, holothurians and sharks (PDF). FAO Species Identification Guide for Fishery Purposes. Food and Agriculture Organization. 1136–1137. o. ISBN 92-5-104052-4.[halott link]
- ↑ "The Japanese Giant Spider Crab - Macrocheira kaempferi - Taka-ahi-gani". Natural Art. 2011. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 29.
- ↑ MEK
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Macrocheira kaempferi (Temminck, 1836) WoRMS
- Liu J.Y. [Ruiyu] (ed.). (2008). Checklist of marine biota of China seas. China Science Press. 1267 pp.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese spider crab című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
