Óriás-gőzhajóréce
| Óriás gőzhajóréce | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Tachyeres pteneres Forster, 1842 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Óriás gőzhajóréce témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás gőzhajóréce témájú médiaállományokat és Óriás gőzhajóréce témájú kategóriát.
|

Az óriás gőzhajóréce (Tachyeres pteneres) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dél-Amerika, déli részén, Argentínában és Chilében él. Sziklás tengerpartokon és parti tavaknál található meg.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teljes hossza 73-83 centiméter, testtömege 5500-6400 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Nevét onnan kapta, hogy megzavarása esetén a víz felszínén csapkodva gőzhajó módjára menekül, sebessége elérheti a 27 kilométer/órát is. Lábán lévő úszóhártyái nagyon szélesek, ez teszi lehetővé ezt a sebességet. A tojók rosszul, a hímek viszont egyáltalában nem repülnek.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rákokat, kagylókat és más vízi élőlényeket eszik. Agresszív állat, nem tűr meg maga mellett más fajokat.
Szaporodás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vízpart szélére rejti el tollal bélelt fészkét. Fészekalja 5-8 tojásból áll, a költési idő 30-40 nap.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2010. május 16.