Ón-dioxid
| Ón-dioxid | |
| IUPAC-név | Ón(IV)-oxid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 18282-10-5 |
| PubChem | 29011 |
| ChemSpider | 26988 |
| EINECS-szám | 242-159-0 |
| ChEBI | 52991 |
| RTECS szám | XQ4000000 |
| InChIKey | XOLBLPGZBRYERU-UHFFFAOYSA-N |
| Gmelin | 9355 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | SnO2 |
| Moláris tömeg | 150,708 g/mol |
| Megjelenés | fehér por |
| Sűrűség | 6,95 g/cm³ |
| Olvadáspont | 1127 °C |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | tetragonális |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1] |
| R mondatok | (nincs R-mondat)[1] |
| S mondatok | (nincs S-mondat)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az ón-dioxid (vagy ón(IV)-oxid) az ón (Sn) és az oxigén (O) közös vegyülete. Az összegképlete SnO2. Az ón-dioxid az ón levegőn való égése után keletkezik. Az ón-dioxid stabil vegyület. Benne az ón oxidációs száma +4. A kassziterit vagy ónkő a természetben megtalálható ón-dioxid ásvány, az ón legfontosabb érce. Fehér színű, szilárd anyag. Ha szennyezett, sárgás színű. Vízben nem oldódik.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amfoter vegyület. A szilícium-dioxidhoz hasonlóan vízben és savakban alig oldódik, de alkáli-hidroxidok feloldják. Tömény sósavban ón(IV)-klorid, tömény kénsavban ón(IV)-szulfát keletkezése közben oldódik. Kálium-hidroxiddal kálium-sztannáttá, az ónsav sójává alakul.
Magasabb hőmérsékleten hidrogén vagy szén hatására fémónná redukálódik. Kénnel és nátrium-karbonáttal összeömlesztve a tioónsav sója, nátrium-tiosztannát képződik.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ón-dioxid a természetben megtalálható ásványként, kassziterit vagy ónkő néven. A kassziterit az ón legfontosabb érce. Négyzetes kristályrendszerű kristályokat alkot. Általában az ónkő vasszennyezéseket tartalmaz, emiatt nem színtelen, hanem barna színű.
Előállítása, felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Iparilag az ón levegőn való elégetésével állítják elő. Ón-dioxid keletkezik akkor is, ha az ón salétromsavval reagál. Ón(IV)-klorid oldatból ammónium-hidroxid hatására ón(IV)-oxid csapadék válik le.
Vanádium-oxiddal együtt katalizátornak használják aromás vegyületek oxidációjához, karbonsavak és savanhidridek előállítására. A vegyipar kiindulási anyagként használja más vegyületek előállítására. Növeli az üveg ellenállóképességét és tejszerűen homályossá teszi. Ezért tejüveg, kerámiazománc, tűzzománc pigmentjének készítésére használják.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Az ón-dioxid (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret