Érdi Bálint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érdi Bálint
Született 1945. március 30. (72 éves)
Esztergom
Állampolgársága magyar
Foglalkozása csillagász

Érdi Bálint (Esztergom, 1945. március 30. –) magyar csillagász, az égi mechanika kutatója, egyetemi tanár, az ELTE Csillagászati Tanszékének korábbi tanszékvezetője.

Életpálya[szerkesztés]

1968-ban szerzett matematika-fizika tanári és csillagász diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Bent maradt oktatónak és kutatónak az ELTE TTK Csillagászati tanszékén tanársegédi beosztásban, 1975-84 közt adjunktusként, 1984 után docensként működött. Oktatási, kutatási területe az égi mechanika. Kopernikusz-ösztöndíjjal Lengyelországban volt tapasztalatcserén 1973-ban, 1980-ban pedig Fulbright-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban járt. Az ELTE Fizika Doktori Iskolájának alapító törzstagja, 17 doktorandusz témavezetője, közülük 10 fő szerzett tudományos fokozatot.[1] Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottságának,[2] valamint a Nemzetközi Csillagászati Unió Égimechanikai Bizottságának tagja.[3] 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.

Családja[szerkesztés]

Érdi Sándor és Tóth Julianna házasságából született. 1969-ben nősült, felesége Bartai Ariadne, három felnőtt gyermekük van.

Kutatási területei[szerkesztés]

Égi mechanika. Bolygórendszerek dinamikája. Egyetemi előadásai az égi mechanika hagyományos területei (pálya- és perturbációszámítás, háromtest-probléma) mellett bemutatják annak modern irányait is (káoszelmélet). Foglalkozott égitestek dinamikai problémáival (Trójai kisbolygók mozgáselmélete, a Neptunuszon túli rezonáns objektumok, exobolygórendszerek lakhatósági zónáinak stabilitása), és elméleti kérdésekkel (háromtest-probléma regularizálása, szimplektikus leképezések, káosz-detektálási módszerek).

1974 óta dolgozott együtt Szebehely Győzővel, "Dinamikus csillagászat" témában, közös MTA-NSF kutatási programjuk volt az 1980-as években.

Tudományos fokozatai[szerkesztés]

  • 1981-ben a fizikai tudományok[1] (csillagászat) kandidátusa[4]
  • 1998-ban szerezte meg MTA-doktori (DSc) címét.[4]

Publikációs és szerkesztői tevékenysége[szerkesztés]

1974-2013 közt 59 tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője,[5] továbbá számos egyetemi jegyzet, jegyzetfejezet írója. A Celestial Mechanics and Dynamical Astronomy című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.[6]

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 446–447. o.  
  • Érdi Bálint. elte.hu. (Hozzáférés: 2014. január 21.)