Építészeti tervezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az építészeti tervezés az épületek és építmények létrehozására, tágabb értelemben az épített környezet alakítására irányuló mérnöki munkafolyamat.

A tervezési folyamat résztvevői[szerkesztés]

Frank Lloyd Wright egy híres épülete a Vízesés-ház

Minthogy az építészet összetett fogalom, az épített környezet alakításában több szakma működik együtt. Ezeknek csak egyike az építész, akinek feladata a tervezés során a legkülönbözőbb szempontok (beruházói igények, szakmai és jogi szabályozások, funkcionalitás, esztétikum, gazdaságosság, megvalósíthatóság, akadálymentesség stb.) összehangolása. Magyarországon többféle végzettséggel lehet valaki építész, a leggyakoribbak: építészmérnök, építőművész. Szabatos megnevezése még az építész tervező (a honi gyakorlatban ritkán a kőművest is építésznek nevezik). Tervezési (aláírási) jogkörrel csak a Magyar Építész Kamara által bejegyzett és folyamatos tagsággal rendelkező természetes személyek rendelkezhetnek. A kamarai engedély és tagság kiadása szigorú szakmai és jogi szabályozásoknak kell megfeleljen, súlyos etikai vétség esetén – amelyet a területi (megyei) Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottsága bírál el – a kamarai tag tagsága felfüggeszthető, vagy ki is zárható!

Szakágak[szerkesztés]

A tervezési folyamatban egyéb (nem építész) mérnökök is közreműködnek, hogy az épület műszaki szempontból megfelelő kialakítással készüljön: (állékony, komfortos, biztonságos, tartósan használható és gazdaságosan üzemeltethető legyen). Az együttműködő ún. szakágak képviselői:

  • a statikus vagy szerkezettervező – aki végzettsége szerint lehet építészmérnök vagy építőmérnök is. Feladata az épületek tartószerkezetének tervezése, a szerkezeti rendszer meghatározása, méretezése, az ehhez tartozó számítások elvégzése.
  • épületgépész mérnök – végzettsége szerint általában gépészmérnök. Feladata az épület használatához szükséges berendezések tervezése. Ide tartoznak: a víz- és csatornarendszer; a fűtés-hűtés, légkondicionálás és a szellőzés; egyéb gépi berendezések és rendszerek.
  • épületvillamossági mérnök, más néven épületelektromos tervező. Feladata az épületek elektromos berendezéseinek tervezése. Szakterülete az épületek elektromos energiaellátásától (betáp), annak elosztásán (vezetékek, elosztók) keresztül egészen a felhasználásáig (fogyasztók, kapcsolók) terjed. Ezen kívül a gyengeáramú hálózatok (vagyonvédelmi-, beléptetési-, információs- és telekommunikációs hálózatok) kialakításával is foglalkozik.

Nagyobb illetve rangosabb épületek kialakításánál gyakran közreműködik:

  • belsőépítész – végzettsége szerint leggyakrabban belsőépítész, ritkábban építész. Feladata a belső terek megtervezése (felület-, szín- és anyagválasztás) akár olyan részletekbe menően, mint bútortervezés, arculattervezés stb.
  • látványtervező – a látványtervezés fontos része a tervezési folyamatnak. Egyrészt a tervezési folyamat elején a vázlattervek készítése során a tervezési folyamatban részt vevők – a megrendelők és a tervezők – térhatású képeket kapnak elképzeléseikről, amik kedvezően befolyásolhatják későbbi döntéseiket, másrészt segít fotórealisztikusan láttatni a terveket, a valósághű végeredményt már a tervek elkészültekor lehet prezentálni. A látványtervező végzettsége szerint általában belsőépítész, építész, esetleg grafikus.

Az építész a tervezési programtól függően speciális szakterületeknek megfelelően szaktervezőket vonhat be munkájába, például: kerttervező (komolyabb parképítészeti munkák esetén), technológiai tervező (pl. konyhatechnológus egy ipari konyha esetén, kórháztechnológus kórházépület esetén), akusztikus (előadó- és színháztermek esetén), közlekedés tervező.

Az épület megépítésével és a beruházás lebonyolításával kapcsolatban közreműködnek: a kivitelező, a projekttervező, a beruházó, a fővállalkozó és az építtető.

Metodika[szerkesztés]

Stílusok[szerkesztés]

Eszközök, médium[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]