Ánizsszagú pókhálósgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ánizsszagú pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius odorifer
Britzelm. 1885
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ánizsszagú pókhálósgomba témájú kategóriát.

Az ánizsszagú pókhálósgomba (Cortinarius odorifer) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában honos, főleg fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az ánizsszagú pókhálósgomba kalapja 4-10 cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domború, idősen laposan kiterül és széle hullámossá válik. Felszíne nyálkás. Színe mézsárga, sárgásbarna, középen vörösbarna, szélén fiatalon néha zöldes, olív, ritkán kékes árnyalattal. A kalapbőr lehúzható.

Húsa vastag, kemény; színe sárgás vagy halvány zöldessárgás. Szaga erős, ánizsszerű, íze nem jellegzetes.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek, sok a féllemez. Színük fiatalon sárgászöldes vagy halványolív, idősen rozsdabarna. A fiatal lemezeket sárgás, pókhálószerű, gyorsan eltűnő kortina védi, melynek maradványai néha a tönkön később is megtalálhatóak.

Tönkje 4-10 cm magas és 1-2 cm vastag. Töve gumósan megvastagodott. Színe halványsárga vagy zöldessárga, a tövénél vörösesbarnás.

Spórapora rozsdabarna vagy olívbarna. Spórája mandula vagy citrom alakú, durván rücskös, mérete 10,5-13,5 x 6-7,5 um.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Erős ánizsszaga jellegzetes. Külseje alapján hasonlíthat hozzá az elegáns pókhálósgomba, a kénsárga pókhálósgomba vagy a zsemlebarna pókhálósgomba.

Az ánizsszagú pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

kortinás

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos.

Fenyvesekben él, inkább meszes talajon. Szeptember-októberben terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]