Áldásy Antal
Áldásy Antal | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1869. szeptember 25. Pest |
Elhunyt | 1932. július 14. (62 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Születési neve | Áldássy Antal János |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | magyar |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | A nyugati nagy egyházszakadás története |
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldásy Antal témájú médiaállományokat. |
Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A neve néha előfordul Áldássy formában is.
Életpályája
Diplomatikai tanulmányait a bécsi történeti intézetben folytatta. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.
Tudományos pályája
Kutatási területe
Több tanulmányban foglalkozott a 15. századi zsinatok, továbbá Zsigmond király történetével, Nagy Lajos király itáliai összeköttetéseivel. Címertana máig a magyarul megjelent művek egyik csúcsponja ezen a területen. A magyar címeres levelek kiadásával jelentős forrásközlő tevékenységet folytatott.
Akadémiai tagsága
- Az MTA levelező tagja (1908)
- Az MTA rendes tagja (1926)
Főbb művei
Önálló kötetek
- A diplomatikai rendszerekről. Budapest 1890
- Anabaptisták a XVI. és XVII. században Magyarországon. 1894
- Az 1707-iki ónodi országgyűlés története. Budapest 1895
- A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. Esztergom 1896
- Pázmány Péter élete. 1898
- A pecsétek. Az iparművészet könyve. Budapest I. 1902
- Alsáni Bálint bíbornok. Budapest 1903
- Név- és tárgymutató a gr. Zichy család okmánytára 1-6. kötetéhez. 1906
- A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. szerk. Á. A. (és Czobor A. I-IV.) Budapest I-VIII. 1904-1942
(Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)
- A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában található címereslevelek jegyzéke. Budapest I-VIII. 1923
- A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címeres levelek, VII. (Budapest 1941), VIII. (Bp. 1942)
- Magyar czimeres emlékek. III. Budapest 1926
- Pápai oklevelek, Budapest, 1926 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
- Címertan. Budapest 1923 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve), szerk. Hóman Bálint, II. kötet, 6. füzet)
- A keresztes hadjáratok története
Cikkek, tanulmányok
- Batthyány Boldizsár és Benedek czímeres levele 1500-ból. Turul 12, 1894, 94-96.
- Az enyingi Török család czímeres-levele 1481-ből. Turul, 15, 1897, 33-34
- A Marsovszky-család czimeres levele 1430-ból. Turul, 26, 1908
- A Dobry család czímeres levele 1431-ből. Turul, 24, 1906
- Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velencéhez római útja idejében. Értekezések a történeti tudományok köréből (22. 5). 1909.
- Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. Értekezések a történeti tudományok köréből (24. 5). 1916.
- Az Armbruster-család czímereslevelei. Turul 34, 1916, 97-101.
- Ismeretlen czímereslevél II. Lajostól. Turul 40, 1926, 28-29.
- Zsigmond király és Spanyolország. MTA, 1927
- A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázása alkalmából. Értekezések a történeti tudományok köréből (24. 13). 1932.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 19–20. o.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 31. o.