Álarcos gerle
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_male.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Oena capensis (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Álarcos gerle témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Álarcos gerle témájú médiaállományokat és Álarcos gerle témájú kategóriát. |
Az álarcos gerle (Oena capensis) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó Oena nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Columba nembe Columba capensis néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Oena capensis aliena Bangs, 1918
- Oena capensis capensis (Linnaeus, 1766)[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Afrikában a Szaharától délre, a Közel-Keleten és az Arab-félsziget területein honos. Előfordul Madagaszkár szigetén is.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák és cserjések, valamint szántóföldek és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 28 centiméter, testtömege 28-54 gramm.[5] A hímek arcrésze és torka fekete, a csőre élénk színű.
 |
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
A talajon keresi kisebb magvakból álló táplálékát. Megfelelő körülmények között állandó, táplálékhiány esetén kóborol.
Szaporodása[szerkesztés]
Bokrokra készíti fűből, gyökerekből és vesszőkből álló csésze alakú fészkét.
 |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- Birding.hu - magyar neve
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
|
- Galambformák
- Madárfajok
- Algéria madarai
- Angola madarai
- Bahrein madarai
- Benin madarai
- Bissau-Guinea madarai
- Botswana madarai
- Burkina Faso madarai
- A Dél-afrikai Köztársaság madarai
- Dél-Szudán madarai
- Csád madarai
- Elefántcsontpart madarai
- Dzsibuti madarai
- Az Egyesült Arab Emírségek madarai
- Egyiptom madarai
- Eritrea madarai
- Etiópia madarai
- Gabon madarai
- Gambia madarai
- Ghána madarai
- Guinea madarai
- Irak madarai
- Izrael madarai
- Jemen madarai
- Jordánia madarai
- Kamerun madarai
- Katar madarai
- Kenya madarai
- A Kongói Demokratikus Köztársaság madarai
- A Kongói Köztársaság madarai
- A Közép-afrikai Köztársaság madarai
- Lesotho madarai
- Madagaszkár madarai
- Malawi madarai
- Mali madarai
- Mauritánia madarai
- Mozambik madarai
- Namíbia madarai
- Niger madarai
- Nigéria madarai
- Nyugat-Szahara madarai
- Omán madarai
- Ruanda madarai
- Szaúd-Arábia madarai
- Szenegál madarai
- Szomália madarai
- Szudán madarai
- Szváziföld madarai
- Tanzánia madarai
- Togo madarai
- Uganda madarai
- Zambia madarai
- Zimbabwe madarai