Ugrás a tartalomhoz

„Absztrakt művészet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
Lényegében két nagyobb csoport különül el: az egyik pusztán a színekre és azok esztétikai hatására, a zeneiségre koncentráló ''lírai'' vagy ''romantikus'' absztrakció, a másikat a különféle [[konstruktivista]] irányok alkotják.
Lényegében két nagyobb csoport különül el: az egyik pusztán a színekre és azok esztétikai hatására, a zeneiségre koncentráló ''lírai'' vagy ''romantikus'' absztrakció, a másikat a különféle [[konstruktivista]] irányok alkotják.


Az első teoretikus [[Vaszilij Kandinszkij]] volt, aki 1910-ben jelentette meg ''Über das Geistige in der Kunst'' című írását, melyben a színek pszichológiai hatását kutatta, továbbá a redukált színek és a zene kapcsolatát kereste. Ugyanebben az évben festette meg az első nonfiguratív művet, egy akvarellt. Hozzá hasonlóan a zenére hasonlító esztétikai hatást kívánt elérni a cseh František Kupka (Fúga két színben, 1912) és [[Robert Delaunay]]-féle [[orfizmus]]. A konstruktív irányok fő képviselői hollandok és oroszok voltak. Larionov és Goncsarova [[rayonizmus]]a ugyan még a futurizmushoz kötődött, Tatlin, Pevsner és Gabo azonban már az elméletet is kidolgozták. A konstruktivizmus vállfaja Rodcsenko non-objektivizmusa és [[Malevics]] [[szuprematizmus]]a. A hollandok konstruktivista mozgalmait a De Stilj csoport összegezte, képzőművészetre és építészetre egyaránt. Ebből a mozgalomból nőtt ki Piet Mondrian művészete, a [[neoplaszticizmus]]. A modern építészettel való konstruktivista kapcsolatot a német Bauhaus jellemzi legjobban. Tanárai közt ott volt Kandinszkij, [[Paul Klee]] és a magyar [[Moholy-Nagy László]]. A magyarországi konstruktivizmust az „egyszemélyes avantgárd”, [[Kassák Lajos]] képviselte. Kifejezetten a nonfiguratív művészet szervezete volt az 1931-36 között működő ''Abstraction-Création'' csoport, több mint 400 taggal. 1937-ben megalakult a ''Museum of non-objective Painting'' New Yorkban. 1946-tól a nonfiguratív művészet központja a ''Salon des Réalites Nouvelles'' (az új valóságok szalonja) lett. A második világháború után a [[szürrealizmus]] alkotómódszere, az automatikus írás hatott a nonfiguratív művészetre, így alakult ki a tasizmus, [[Jackson Pollock]] [[absztrakt expresszionizmus]]a.
Az első teoretikus [[Vaszilij Kandinszkij]] volt, aki 1910-ben jelentette meg ''Über das Geistige in der Kunst'' című írását, melyben a színek pszichológiai hatását kutatta, továbbá a redukált színek és a zene kapcsolatát kereste. Ugyanebben az évben festette meg az első nonfiguratív művet, egy akvarellt. Hozzá hasonlóan a zenére hasonlító esztétikai hatást kívánt elérni a cseh František Kupka (Fúga két színben, 1912) és [[Robert Delaunay]]-féle [[orfizmus]]. A konstruktív irányok fő képviselői hollandok és oroszok voltak. Larionov és Goncsarova [[rayonizmus]]a ugyan még a futurizmushoz kötődött, [[Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin|Tatlin]], Pevsner és Gabo azonban már az elméletet is kidolgozták. A konstruktivizmus vállfaja Rodcsenko non-objektivizmusa és [[Kazimir Szeverinovics Malevics|Malevics]] [[szuprematizmus]]a. A hollandok konstruktivista mozgalmait a De Stilj csoport összegezte, képzőművészetre és építészetre egyaránt. Ebből a mozgalomból nőtt ki [[Piet Mondrian]] művészete, a [[neoplaszticizmus]]. A modern építészettel való konstruktivista kapcsolatot a német [[Bauhaus]] jellemzi legjobban. Tanárai közt ott volt Kandinszkij, [[Paul Klee]] és a magyar [[Moholy-Nagy László]]. A magyarországi konstruktivizmust az „egyszemélyes avantgárd”, [[Kassák Lajos]] képviselte. Kifejezetten a nonfiguratív művészet szervezete volt az 1931-36 között működő ''Abstraction-Création'' csoport, több mint 400 taggal. 1937-ben megalakult a ''Museum of non-objective Painting'' New Yorkban. 1946-tól a nonfiguratív művészet központja a ''Salon des Réalites Nouvelles'' (az új valóságok szalonja) lett. A második világháború után a [[szürrealizmus]] alkotómódszere, az automatikus írás hatott a nonfiguratív művészetre, így alakult ki a tasizmus, [[Jackson Pollock]] [[absztrakt expresszionizmus]]a.


A szobrászatban az első teljesen absztrakt műveket a [[dadaisták]] hozták létre. További jellegzetes példák Pevsner szobrai, a mozgó plasztika kezdeményezőjének, Caldernek szobrai. Az absztrakt plasztika terméke az ún. [[objet]].
A szobrászatban az első teljesen absztrakt műveket a [[dadaisták]] hozták létre. További jellegzetes példák Pevsner szobrai, a mozgó plasztika kezdeményezőjének, Caldernek szobrai. Az absztrakt plasztika terméke az ún. [[objekt]].


A nonfiguratív művészet hatása gyakorlatilag felmérhetetlen: forradalmasította az iparművészetet, hatott a modern építészet formanyelvére, kitágította a képzőművészet eszköz- és formatárát, új utakat nyitott a műalkotások értelmezésében. Ugyanakkor teret nyitott a képkereskedelmi spekulációknak és a dilettantizmusnak.
A nonfiguratív művészet hatása gyakorlatilag felmérhetetlen: forradalmasította az iparművészetet, hatott a modern építészet formanyelvére, kitágította a képzőművészet eszköz- és formatárát, új utakat nyitott a műalkotások értelmezésében. Ugyanakkor teret nyitott a képkereskedelmi spekulációknak és a dilettantizmusnak.
20. sor: 20. sor:
Image:Mondrianlike.png|Mondrian stílusában-elvei alapján készült mű
Image:Mondrianlike.png|Mondrian stílusában-elvei alapján készült mű
Kép:Black Square.jpg|[[Kazimir Malevics]]: ''Fekete négyzet'' [[1913]]
Kép:Black Square.jpg|[[Kazimir Malevics]]: ''Fekete négyzet'' [[1913]]

Kép:PollockTela.jpg|''Composition no. 16'' – [[Jackson Pollock]]
Kép:PollockTela.jpg|''Composition no. 16'' – [[Jackson Pollock]]
Kép:TatlinMonument3int.jpg|''A III. Internacionálé emlékművének terve: ([[1918[[-[[1920]]) '' – [[Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin]]
</gallery>
</gallery>



==Forrás==
==Forrás==
{{művlex}}
{{művlex}}
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
* [http://hungart.euroweb.hu/magyar/k/kassak/muvek/ Kassák Lajos alkotásai]
*[http://reverent.org/true_art_or_fake_art.html Remekmű, vagy kamu?]
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=752 Moholy-Nagy László festményei – TerminArtors.com]
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=501 Vlagyimir Tatlin festményei - TerminArtors.com]
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=303&h_t=S2xlZSwgUGF1bA== Paul Klee festményei - TerminArtors.com]
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=927&h_t=TW9uZHJpYW4sIFBpZXQ=Piet Mondrian festményei - TerminArtors.com]



{{Portál|művészet|}}
{{Portál|művészet|}}

A lap 2008. augusztus 29., 11:40-kori változata

Az absztrakt művészet az ábrázolás mozzanatait a műből és a művészi munkából kiküszöbölő, hagyományos természetelvű művészettel szembehelyezkedő, természeti motívumokra még csak nem is utaló képzőművészeti irányzatok gyűjtőneve. Az elnevezés nem elég helytálló, hiszen minden művészi alkotás előfeltétele az absztrakció. A szakirodalom ezért jobban kedveli a nonfiguratív, nem ábrázoló, abszolút vagy konkrét művészet megnevezéseket. Ezek a megnevezések jobban kifejezik az autonóm művészeti formák létrehozásának folyamatát.

A nonfiguratív művészet logikus következménye a klasszikus modernség késői és az avantgárd korai szakaszának, amikor a művészi problémák az ábrázolásnak csak egy-egy részletére koncentráltak, a formára, a színre, a mozgásra. Ez a folyamat - amennyiben a művészet története folyamatokban leírható - az 1960-as évek értékelése szerint eljutott a képzőművészet végső határáig, amikor a műalkotás puszta ornamentikaként vagy konstrukcióként is értelmezhető.

Miután a nonfiguratív művészet elveit lerakták, annak további fejlődéséről, mint pl. a kubizmus esetében, nem lehet beszélni; csak változatokról, variációkról.

Lényegében két nagyobb csoport különül el: az egyik pusztán a színekre és azok esztétikai hatására, a zeneiségre koncentráló lírai vagy romantikus absztrakció, a másikat a különféle konstruktivista irányok alkotják.

Az első teoretikus Vaszilij Kandinszkij volt, aki 1910-ben jelentette meg Über das Geistige in der Kunst című írását, melyben a színek pszichológiai hatását kutatta, továbbá a redukált színek és a zene kapcsolatát kereste. Ugyanebben az évben festette meg az első nonfiguratív művet, egy akvarellt. Hozzá hasonlóan a zenére hasonlító esztétikai hatást kívánt elérni a cseh František Kupka (Fúga két színben, 1912) és Robert Delaunay-féle orfizmus. A konstruktív irányok fő képviselői hollandok és oroszok voltak. Larionov és Goncsarova rayonizmusa ugyan még a futurizmushoz kötődött, Tatlin, Pevsner és Gabo azonban már az elméletet is kidolgozták. A konstruktivizmus vállfaja Rodcsenko non-objektivizmusa és Malevics szuprematizmusa. A hollandok konstruktivista mozgalmait a De Stilj csoport összegezte, képzőművészetre és építészetre egyaránt. Ebből a mozgalomból nőtt ki Piet Mondrian művészete, a neoplaszticizmus. A modern építészettel való konstruktivista kapcsolatot a német Bauhaus jellemzi legjobban. Tanárai közt ott volt Kandinszkij, Paul Klee és a magyar Moholy-Nagy László. A magyarországi konstruktivizmust az „egyszemélyes avantgárd”, Kassák Lajos képviselte. Kifejezetten a nonfiguratív művészet szervezete volt az 1931-36 között működő Abstraction-Création csoport, több mint 400 taggal. 1937-ben megalakult a Museum of non-objective Painting New Yorkban. 1946-tól a nonfiguratív művészet központja a Salon des Réalites Nouvelles (az új valóságok szalonja) lett. A második világháború után a szürrealizmus alkotómódszere, az automatikus írás hatott a nonfiguratív művészetre, így alakult ki a tasizmus, Jackson Pollock absztrakt expresszionizmusa.

A szobrászatban az első teljesen absztrakt műveket a dadaisták hozták létre. További jellegzetes példák Pevsner szobrai, a mozgó plasztika kezdeményezőjének, Caldernek szobrai. Az absztrakt plasztika terméke az ún. objekt.

A nonfiguratív művészet hatása gyakorlatilag felmérhetetlen: forradalmasította az iparművészetet, hatott a modern építészet formanyelvére, kitágította a képzőművészet eszköz- és formatárát, új utakat nyitott a műalkotások értelmezésében. Ugyanakkor teret nyitott a képkereskedelmi spekulációknak és a dilettantizmusnak.

Galéria


Forrás

Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Absztrakt_művészet&oldid=4062733”