Ugrás a tartalomhoz

„Márffy Ödön” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
54. sor: 54. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.terminartors.com/paintingdetailed?h_t=UG9ydHJhaXQgb2Ygw5Zkw7ZuIE3DoXJmZnksIHBhaW50ZXIgLSBCYXJ0b3MsIEVuZHJl&ID=1005168 Márrfy emlékérem]
*[http://hungart.euroweb.hu/magyar/m/marffy/index.html Márffy Ödön életrajza és képei]
*[http://hungart.euroweb.hu/magyar/m/marffy/index.html Márffy Ödön életrajza és képei]
*[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=8034&page=2 Hetven éve hunyt el Csinszka]
*[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=8034&page=2 Hetven éve hunyt el Csinszka]

A lap 2008. június 18., 10:16-kori változata

Fájl:Marffy gulacsy.jpg
Kiállítás plakátja 1907-ből

Márffy Ödön (Budapest, 1878. november 30. - Budapest, 1959. december 3.) magyar festő és grafikus

Élete és munkássága

Párizsban, a Julián Akadémián tanult festészetet, majd az École des Beaux-Arts növendéke lett. Négy évig dolgozott Cormon műhelyében, s ebben az akadémikus légkörben megérezte Cézanne és van Gogh jelentőségét, majd hamarosan a fauves-ok, a korai kubisták szellemi körével rokonszenvezett. 1906-ban szerepelt először a Salon d'Automne és a Salon Carré kiállításain. 1907-ben hazatért és kollektív kiállításokon mutatta be plein air törekvésekből kiinduló, lírai hangulatú műveit, díjakat nyert. Sikereire felfigyelt Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly is, az ő meghívásukra lett Márffy a MIÉNK művészcsoport tagja.

1908-ban hosszabb olaszországi tanulmányútra ment, a századfordulót követő modern stílusirányzatok mély benyomást tettek rá, hazajövet egyik alapító tagja lett a modern stílus irányzatokat követő Nyolcak művészcsoportnak. Az I. világháborúban mint tűzértiszt teljesített szolgálatot, majd hadifestő beosztást nyert éppen úgy, mint Mednyánszky László[1]

Barátja volt Ady Endrének, többször is megfestette, talán tőle valók a legjobb Ady-képek. 1922-ben feleségül vette Ady özvegyét, Csinszkát, azaz Boncza Bertát (1894-1934). Márffy számára e házasság társadalmi megbecsülést és anyagi biztonságot jelentett, teljesen a festésnek szentelhette magát, nagy alkotói periódusa következik. 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága (KUT) alapító tagja és első elnöke volt.

1928-ban Amerikába utazott, Washingtonban, New Yorkban rendezett kiállításaival nagy sikereket ért el. Több műve került amerikai és európai vásárlókhoz. Hazai gyújteményes kiállításait 1928-ban, 1930-ban és 1958-ban az Ernst Múzeumban rendezte, 1931-ban rendezett egyet a Tamás Galériában is. Mind a táj- mind az alakábrázolásban kiváló volt, kiváló portréfestő is volt, nevezetesek pl. önarcképei, a már említett Ady képek, s Gulácsy Lajosról festett képe.

Korai műveit határozott konstruktivizmus, érettebb alkotásait líraian lágy formák jellemzik. Gobelin-tervei mellett litográfiái közül kiemelkednek a Szt. János jelenéseit ábrázoló lapok. 1949-ben készült el Gyümölcsszedők c. nagyméretű, gazdag koloritú pannója[2] A Magyar Nemzeti Galéria számos festményét és grafikáját őrzi. Az utóbbi évtizedben kezdik felfedezni, újraértékelni, ha egy-egy képe aukcióra kerül, csillagászati árat adnak érte.

Ismertebb művei

  • Leány zöldben (1906 körül) (Olaj, vászon, 42,5 x 33 cm) (magántulajdonban)
  • Gulácsy Lajos portréja (1907) (Olaj, vászon, 63 x 52 cm) (MNG)
  • Evezősök (Év nélkül) (Olaj, vászon, 81 x 65 cm) (MNG)
  • Aktos kompozíció (1910 körül) (Olaj, vászon, 79,5 x 98,5 cm) (JPM)
  • Álló akt (1911 körül) (Olaj, vászon, 114 x 86 cm) (magántulajdonban)
  • Régi váci vám (1911) (Olaj, vászon, 69,5 x 90 cm) (MNG)
  • Konstruktiv önarckép (1914) (Olaj, vászon, 92 x 69,5 cm) (MNG)
  • Ady (1920 körül) (Ceruza, lavírozott tus, papír, 167 x 109 mm) (MNG)
  • Csinszka (1924)[3]
  • Erdőrészlet (1924)[4]
  • Kertben (1925)[5]
  • Csipkekendős nő 1930-as évek eleje) (Olaj, vászon, 81 x 65 cm) (MNG)
  • Női arckép (1930 körül) (Olaj, vászon, 80 x 63,5 cm) (Deák gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • Tiarich Zdenka és Csinszka (1930) (Olaj, vászon, 73,5 x 60 cm) (magántulajdonban)
  • Gladióluszok : csendélet. (Év nélkül) (Olaj, vászon, 60x50 cm) (magántulajdonban)
  • Tájkép gomolygó felhőkkel (Év nélkül) (Olaj, karton, 34x48,7 cm) (magántulajdonban)
  • Önarckép (1940-es évek (Olaj, vászon, 100 x 80 cm) (MNG)
  • Gyümölcsszedők : pannó (1949)

Társasági tagság

Díjai

  • Ferenc József jubileumi díj (1907)
  • Művészház nagydíja (1908)
  • Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíja (1931)
  • Állami nagy aranyérem (1947)
  • Érdemes művész (1958)

Források

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935.
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 3. köt. Budapest : Akadémiai, 1981-1984. ISBN 9630523604

Jegyzetek

  1. Hadifestőket alkalmazott az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege, hogy az újságokban képes hadi tudósításokat jelentethessenek meg.
  2. Pannó: nagyméretű falfelületet beborító fára festett kép l. Somorjai Ferenc: Művészettörténet. 249. o. Bp. Képzőművészeti, 2005. ISBN 9633370019
  3. Hivatkozik rá Művészeti lexikon. i.m. 244. o.
  4. Uo.
  5. Uo.

Külső hivatkozások