Ugrás a tartalomhoz

„Zichy Mihály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lynu (vitalap | szerkesztései)
34. sor: 34. sor:
*[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Hungart]
*[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Hungart]
*[http://www.iparm-kap.sulinet.hu/ Zichy Mihály Iparművészeti, Ruahipari Szakképző Iskola és Kollégium]
*[http://www.iparm-kap.sulinet.hu/ Zichy Mihály Iparművészeti, Ruahipari Szakképző Iskola és Kollégium]
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=769 Zichy Mihály festményei - TerminArtors.com]



[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]

A lap 2007. október 5., 21:52-kori változata

Petőfi megdicsőülése – Zichy Mihály rajza
Ádám és Éva Az ember tragédiájában

Zichy Mihály, zicsi és vásonkeői (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.): festő, grafikus.

Életpályája

1842-től jogot hallgatott Pesten. 1844-től Bécsben festészetet tanult. 1846-ban készült el Mentőcsónak című festménye.

1847-ben ajánlással Szentpétervárra került, és a cár egyik rokonának rajztanára lett. 1849-ben festette meg Batthyány Lajos arcképét. 1850-től retusőr volt egy fotóműteremben. Közben ceruzarajzai, akvarelljei, portréi születtek.

Vihart kavart nagy festménye, A rombolás géniuszának diadala

1853-ban az orosz cár megrendelésére egy gatcsinói vadászatról rajzsorozatot készített, és ezzel elnyerte az udvari művész címet. 1868-ban készült el Autodafé című festménye a spanyol inkvizíció borzalmairól.

1874-től Párizsban élt. Deák Ferenc halála után megbízták az Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára című kép megfestésével. A Párizsi világkiállításra 1879-ben festett A rombolás géniuszának diadala című háborúellenes festményét kicenzúrázták a kiállításról.

1881-ben visszatért Szentpétervárra, és főleg illusztrálással foglalkozott: Madách Imre: Az ember tragédiája, Arany János: Balladák. Petőfi, Lermontov, Gogol, Puskin illusztrációk; Rusztaveli: A tigrisbőrös lovag.

A cári udvarban – belső használatra – erotikus tárgyú rajzokat is készített (Zichy Mihály: Erato; Corvina, 1989).

Grúz kapcsolat

Zichy Mihályt „nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést. Illusztrációi jelntős hatással voltak a grúz művészekre is.[1] Tbilisziben köztéri szobra van és utca is viseli a nevét.

Irodalom

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Mihály témájú médiaállományokat.