Ugrás a tartalomhoz

„Orlai Petrich Soma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mileena (vitalap | szerkesztései)
Lynu (vitalap | szerkesztései)
35. sor: 35. sor:
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/ Képzőművészet Magyarországon]
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/o/orlai_pe/ Képzőművészet Magyarországon]
* [http://mezobereny.lap.hu Mezőberény ]
* [http://mezobereny.lap.hu Mezőberény ]
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=755 Orlai Petrics Soma festményei - TerminArtors.com]

{{commons|Orlai Petrics Soma}}
{{commons|Orlai Petrics Soma}}



A lap 2007. október 5., 18:44-kori változata

Orlai Petrics Soma (Marastoni József, 1861)

Orlai Petrics Soma (Orlay Petrich Soma) (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja

Felvidéki eredetű evangélikus családban született; anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányi egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben Ferdinand Georg Waldmüllernél, Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, később Rómában és Párizsban. Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után Pestre költözött. 1854-ben feleségül vette Névery Ninát. Az 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór. ([1])

Nevezetesebb művei

Bár szellemi erejét a megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották, szorgalmasabb festőnk alig volt nála; 1851-től, mikor Szent István ébredése c. kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott.

  • II. Lajos király holttestének megtalálása a Csele patakban (1851)
  • Búcsú a csata előtt (1853)
  • Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket (1854) oltárkép a mezőberényi evangélikus templomban
  • Szerelmi dalnok (1855)
  • Milton az elveszett paradicsomot tollba mondja (e műve Munkácsyt később világhírű Miltonjának megfestésére buzdította)
  • Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly első találkozása (1859)
  • Zách Felicián (1860)
  • Vak Béla (1864)
  • Attila és Vigil (1864)
  • Attila halála (1867)
  • Erzsébet és Mária királynők a novigrádi fogságban (1864) (utolsó nagyobb műve)

Ezeken kivül festett számos arcképet s megfestette Petőfi Debrecenben c. képét, mely a nyomor és nélkülözések napjaiban, fűtetlen szobában, verseit rongyos szalmaszéken irva ábrázolja a nagy költőt. Az ecset mellett a tollat is gyakran forgatta; tanulmányt irt arról a befolyásról, melyet Shakespeare költészete gyakorolt a festészetre, s utolsó éveiben gondosan följegyezte azokat az adatokat, melyek Petőfire vonatkoznak.

Külső hivatkozás

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlai Petrich Soma témájú médiaállományokat.