Bihari Sándor (festő, 1855–1906)

Önarckép

Bihari Sándor (Rézbánya, 1855. május 19. – Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész

Élete

Gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.

Főbb művei

Bíró Előtt (1896)

• Kereszttűzben, (1885)
• Bíró előtt, (1886)
• Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál, (1898)

Kiállításai

• (1906), Képzőművészeti Társaság
• (1911), Szent György Céh
• (1919), Nemzeti Szalon
• (1950), Fényes Adolf Terem (emlékkiállítás)

Díjak

• Képzőművészeti Társaság díja, (1886)
• Vaszary-díj, (1889)
• Ferenc József-díj, (1896)

Írásai

• Szellemi élet, (1897)
• Magamról, (1904) (Művészeti Krónika)

Irodalom

Fónagy Béla: Bihari Sándor [1]

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari Sándor (festő, 1855–1906) témájú médiaállományokat.

• Bihari Sándor a Képzőművészet Magyarországon honlapon
• Fónagy Béla: Bihari Sándor (Művészet, 1906. 6. szám)
• Bihari Sándor: Bíró előtt
• Bihari Sándor festményei - TerminArtors.com