Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A volt ménesparancsnokság épülete
A volt ménesparancsnokság épülete
Típus	zártkörűen működő részvénytársaság
Jogelőd	Ménesbirtok Zrt.
Alapítva	1784. Császári és Királyi Ménesintézet 1869. Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes 1945. Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep 1951. Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 1961. Mezőhegyesi Állami Gazdaság 1981. Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát 1992. Állami Ménesbirtok Rt. 2004. Ménesbirtok Zrt. 2017. Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
Székhely	5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 30.
Kiszolgált területek	Békés megye
Vezetők	Pap István Tibor vezérigazgató
Iparág	mezőgazdaság
Alkalmazottak száma	teljes munkaidősː 372 fő időszakiː 1531 fő
Nyelvek	magyar
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 07″, k. h. 20° 49′ 04″46.3187, 20.8178
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. elődje a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. egy mezőgazdasági vállalat volt Mezőhegyesen. 2004 márciusában a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációja során jött létre.

Jogelődje az 1784-ben II. József magyar király rendelete alapján létrehozott Császári és Királyi Ménesintézet Mezőhegyesen kezdte meg működését.

2017. január 1-jén megkezdte működését az újjászervezett Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., újraegyesítették a lótenyésztő ágazattal. Kiemelt ágazat a szolgáltatás is (különféle lovas versenyek) és a turizmus. A ménesbirtok újjászervezésére 22 milliárd forintot fordítottak.

2018. szeptemberében Lázár Jánost jelölték ki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossá.

Története

A létesítendő kincstári ménes helyéül a Csanád vármegyében (ma Békés megyében) fekvő, kedvező földrajzi elhelyezkedésű koronauradalmat, Mezőhegyest választották ki. Az alapításához megfelelő nagyságú földbirtokot vásároltak, amelynek funkciója a ménes elhelyezése, takarmányozása és eltartása volt.

Mezőhegyesi csikósok (1821)

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

A birtok 18.127 ha legelős pusztán alakult meg, kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával és a legszükségesebb, mintegy 6 hónap alatt felépített létesítményekkel (tisztek és katonák lakásai, törzsistállók, fedeles lovarda, vágóhíd, 8 nagy íves istálló stb.). Az alapítást követően a ménesbirtok területe 30.000 kataszteri hold volt. A birtoknak a lótenyésztésen kívül más gazdasági állatfajok minta-törzstenyészeteinek kialakítása és fenntartása is a feladata volt, azért hogy az ország apaállat-ellátását segítse.

A kiemelt fontosságú beruházásnak köszönhetően szinte egyetlen periódusban kiépült a ménesbirtok teljes struktúrája. E struktúra művi alapelemei a központi létesítmény kertekkel övezett, szabályos épületkompozíciója; a centrumtól kívülre telepített, kisebb épületcsoportokból álló majorok sorozata, valamint ezeket a központtal összekötő, sugaras rendszerű, egyenes vonalú, fasorokkal szegélyezett utak rendszere. A birtokhatárt fasorok, határárkok és határutak jelölik ki. A földterület korabeli művelési módjai, a legelők, a tájat tagoló erdőfoltok, szántók stb. ma is jórészt a 18-19. századi telepítési határaik között maradtak. 1785-ben felépül két kaszárnya. 1786-ban elkészül a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolják Kamarás pusztát, majd 1787-ben a méneshez csatolják Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztják. 1800-as évek elejére felépül az első tíz istálló. 1807-ben különválasztják a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lesz. 1809-ben felépül a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a bélyegzőakol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítik a ménessel. Négy évvel később felépül az állatkórház; 1819–1820-ban felépül két újabb nagyistálló.

Magyarítás

Kozma Ferenc földművelésügyi miniszteri tanácsos, aki sokat tett Mezőhegyes gazdálkodásának, ezen belül lótenyésztésének fellendítéséért

A mezőhegyesi ménesbélyeg rajza, Révai nagy lexikona, az állami ménesekből származó csikókat tüzes vassal égetett ménesbélyeggel látták el

Az Osztrák–Magyar Monarchia ménesfelügyelőségének nevében Mengen ezredes 1869. december 28-án adta át a ménest a magyar államnak és így megalakult a Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes (1869–1914). A ménesbirtok és a ménes irányítását 1872-től kezdődően szétválasztották egymástól. A méneskar a birtokon belül kialakította a maga külön „birodalmát”, ami a központi ménesudvarból és a külső ménesi istállókból állt. Minden ménesistálló mellett jártatópálya és legelő volt. Az abrak- és szénaellátásáról a birtok gondoskodott a vezetőség igényeinek megfelelően.

1895 körül fejeződött be az új üzemi struktúra kialakulása Kozma Ferenc és Gluzek Gyula által kimunkált átgondolt és hosszú távú fejlesztési koncepciónak köszönhetően.

„	(Mezőhegyes) Legnagyobb nevezetessége azonban a ménes, a mely körül Kozma Ferencznek oly halhatat­lan érdemei vannak. Mezőhegyes azelőtt hosszú ideig egészen ka­tonai kezelés alatt állott, s csak mikor Kozma Ferencz 1868-ban átvette az intézetet, osztotta kétfelé a szolgálat szervezetét. A ménesek és általán a lótenyésztés megmaradt a katonai kezelésben, a gazdaságok vezetését pedig kép­zett gazdatisztek vették át. A ménes lóanyagát 1785-ben moldvai, cser­kesz és holsteini kanczák alapították meg, mig apaménekül erdélyi, lipizzai és spanyol csődörök használtattak. A létszám az első években 500 körül volt. Az angol keresztezésre való át­menetet 1816-ban kezdték, mikor behozták az első Nonius mént, a mely megalapította a most már oly hires Nonius-törzset.	”
– Kozma Ferencz emlékezete, Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.

A törzsmének a központi ménesudvarban voltak elhelyezve. Gluzek Gyula 1876. és 1892. között jószágigazgatóként tevékenykedett a birtokon, amelynek gazdálkodását új alapokra helyezve Közép-Európa akkori időkhöz mért legkorszerűbb állami nagybirtokát szervezte meg. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme épült ki saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, ipari üzemekkel, mint a kendergyár, cukorgyár, fa- és állatifehérje-feldolgozó, malom, vágóhíd, szeszgyárak, szeszfinomítók. A birtoknak saját templomai, óvodái, iskolái, kórháza, gyógyszertára és az időseknek külön otthona épült.

1945-től

A ménesbirtok fejlődése töretlen volt a II. világháborúig, annak során azonban súlyos veszteségek érték. 1945. január 1-én teljes mélypontról kezdődött újra a gazdálkodás. A talpra állás időszaka az 1960-as évekig tartott. Az egykori katonai ménesben 1950-ben újraindult a tenyésztői munka. Új neve Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep lett. A gazdaság 1951-ben ismét új nevet kapott: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezték át, s egyidejűleg ismét új nevet kapott: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolták a méntelepet (az egykori katonai ménest). 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztották fel a gazdaságot (6 kerület). A birtok – a bánkúti és a dombegyházi állami gazdaságoknak a ’70-es években történt hozzácsatolásával – állami gazdaságként, majd a mezőhegyesi cukorgyárral 1981-ben végrehajtott egyesítés után mint mezőgazdasági kombinát, tipikusan szocialista nagyüzemként működött. A kombinát területe a rendszerváltást követő átalakulás idején 18.168 hektárnyi volt, amelyből a szántóterület 15.880 ha-t tett ki. A termelési szerkezet négy fő növény termesztésére, négy állatfaj tenyésztésére és a megtermelt, illetve termeltetett alapanyagok részbeni feldolgozására épült.

1992-től

1992. december 31-ével a mezőhegyesi kombinát többségi állami tulajdonban lévő részvénytársasággá alakult át. A kárpótlások miatt a birtok területe több mint 5.400 hektárral csökkent. A megmaradt terület 11.151 hektár lett, amelyből 8.864 hektár szántó. 1994 végére a birtok gazdálkodása normalizálódott, és már nyereséget termelt. A ménesbirtok 20. századi történetében a legnagyobb változást a 2004 márciusában született kormányhatározat eredményezte, amely arról döntött, hogy a birtok részvényeit értékesítik, ugyanakkor a hagyományőrző tevékenységnek, a lótenyésztésnek állami kézben kell maradnia, ezért ez utóbbi ágazat Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. elnevezéssel állami tulajdonú társasággá alakult, amelynek feladata a több mint 220 éves múltra visszatekintő lótenyésztés sikeres folytatása. A magánosított gazdaság Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. néven működik tovább. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-termesztés és - feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás. A birtok összterülete 9.862 ha, amelyből szántóterület 8.067 ha.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2017-ben alakult. Ágazatai Növénytermesztés(vetőmag); Lótenyésztés (magyar sportló); szarvasmarha tenyésztés (1975. Holstein-Fríz tejelő); szolgáltatás (turizmus)

Világörökség várólistán

A Kozma Ferenc emlékműve Mezőhegyesen

A világörökségi várományosi helyszínbe tartozó épületegyüttes elemei az alábbiak:

Ménesközpont épületegyüttese

• Északi diadalív, északi kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/2, 3; 726
• Északi reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 726
• Ménesparancsnoki épület irodaháza, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
• Központi méntelep:központi istálló, 1807, Hild János; hrsz.: 729; fedett lovarda, 1809, Hild János; 730
• Déli reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
• Déli nagy diadalív, déli kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/1, 2
• Központi magtár, 1805 körül, Hild János; hrsz.: 672/13, 14, 15; 677/1
• Hangai vendégfogadó, 1789, Jung József; hrsz.: 620/4, 6

Fecskés Puszta – Ómezőhegyes

• Öregcsűr, magtár, gabonaforgalmi tárház, 1796-1810 k.; Hild János; hrsz.: 881
• Ómezőhegyesi ménesudvar istállóépületei (18-as major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 1018/7,8,9,10,11,12

Fecskés Puszta – Külsőfecskéspuszta

• Zabsiló-torony (81-es major, esetleg 79-es major), 1830; hrsz.: 0563/24 (volt 038/1)

Fecskés Puszta – Komlósfecskéspuszta

• Magtár (6-os major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 0457/46
• Pereg Puszta – Árokospuszta:
• Zabsiló-torony (39-es major), 1830; hrsz.: 056/7
• Istálló (39-es major), 1805 k.; hrsz.: 056/24 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Pereg Puszta – Belsőperegpuszta

• Zabsiló-torony (56-os major), 1830; hrsz.: 0203/40
• Gluzek Gyula elevátor-magtár (57-es major), 1888; hrsz.: 0185/1
• Magtár (57-es major), 1805 k.; hrsz.: 0191/21 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Pereg Puszta – Külsőperegpuszta

• Istálló (48-as major), 1805 k.; hrsz.: 0121/6 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Kamarás Puszta – Csatókamarás

• Zabsiló-torony (66-os major), 1830; hrsz.: 037/2 (esetleg 0369/5)

Lótenyésztés

Nóniusz

A Nóniusz; Gidrán; Furioso-north star lófajták mezőhegyesen lettek kitenyésztve a Monarchia hadserege számára. A magyar lófajtákat Bábolnán, Mezőhegyesen, Kisbéren, Szilvásváradon és a Hortobágyon több évtized gondos és szakszerű tenyésztői munkájával hozták létre.

Mezőhegyesi sportló magyar sportlóként is ismert. Mezőhegyesen 1945 után újból nekiláttak a fajták regenerálásának. 1836-tól az angol félvér Furioso és 1852-től a szintén angol félvér North Star is külön ménest kapott. A kettő keresztezéséből született meg a külön fajtának elismert Furioso-north star. A Furioso-north star ménest 1960-ban elköltöztették. Először a Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a megmaradt törzsállomány töredéke alkotta Kiskunsági Állami Gazdaság törzsménesét. Az apajpusztai ménes adta rövidesen az ország legeredményesebb díjugrató lovait. A sárvári ménes 1958-ban Mezőhegyesről 28 eredeti gidrán kancát kapott, majd 1961-ben Bábolnáról 35 kisbéri fajta kancát évjárati csikóikkal együtt. A sárvári ménesben a gidrán kancákkal és a méntelepeken fellelt ménekkel kezdődött a fajta regenerálása.

Források

• Gazdaság, menesbirtok.hu
• A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, web.archive.org
• Mezőhegyes bemutatása, turizmusa, utazzitthon.hu
• Hazánk híres ménesei és hagyományos lófajták, youtube.com
• Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között, library.hungaricana.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Nóniusz
• Gidrán
• Furioso-north star
• Mezőhegyesi sportló
• Mezőhegyes
• Bábolna
• Kisbér

További információk

• A mezőhegyesi Kozma-emlék / fényképész Erdélyi Mór, szobrász Zala György, keptar.oszk.hu
• Magyar néprajz, Lótartás, arcanum.hu