Északi halálkígyó
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Acanthophis praelongus Ramsay, 1877 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Északi halálkígyó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Északi halálkígyó témájú kategóriát. |
A mérgessiklók családjába tartozó északi halálkígyó erős, idegbénító mérgével az egyik legveszélyesebb kígyó a szigetkontinensen.[1]
Előfordulása
Leginkább – nevére utalóan – Észak-Ausztráliában találkozhatunk vele, valamint Új-Guineában, főleg nedves és száraz erdőkben,[1][2] de még a nagy kiterjedésű sivatagban is előfordul.
Megjelenése
50 cm körüli testhosszúságú, vaskos testű kígyó. Pikkelyei ormósak, szürke, barna vagy vörös színűek. Vékony, érdes farokvége sárga vagy fehér. Feje rövid, háromszögletű, arcorra meredeken lejt, a szeme fölött felálló pikkelyek jellegzetes kinézetűvé teszik.[1][2] Haladását kígyózásnak hívják. Ez a kígyók legmegszokottabb közlekedése, mikor a kígyók teste S alakot vesz fel, és egymás után ezeket a mozgássorokat végzi el.
Meglehetősen gyors kígyó, sebessége elérheti az 50 km/h-t is.
Mérge
Csak a nagyon szoros helyzetekben támad rá az emberre,[1][2] de ha rátámad, azt mérgeskígyó módra teszi. Rosszabb esetben halálos. Mérge először a szívet támadja, majd az idegeket roncsolja szét. Marása ellen már létezik ellenméreg, de azt fél órán belül be kell adni, különben nincs esély a túlélésre, a szívverés leáll.
Tápláléka
Kedvenc tápláléka a patkány, egér, kisebb rágcsálók, gyíkok.[1][2] Ritkább esetben befészkeli magát lakásokba és kiirtja a patkányállományt.
Zsákmányszerzés
Különös vadászati technikát fejlesztett ki: összetekeredik, és a teste végén található kis csörgőt feje mellé helyezi és mikor feltűnik a lehetséges zsákmány, csörgőjével hívogató hangot ad ki, így az kiszemelt áldozat felfigyel rá. A zsákmányállat általában nem veszi észre a természetébe beleolvadt bordós-barnás, vörös csíkos pikkelyes hüllőt, és a közelébe megy. A halálkígyó lendületesen kicsap áldozatára, és a méreganyagot belejuttatva végez vele.[1][2]
Szaporodás
Elevenszülő, egyszerre 20 ivadéka lehet.[1][2]
Jegyzetek
Források
További információk
- Common Death Adder, Australian Reptile Park
