Zija Dizdarević
| Zija Dizdarević | |
 | |
| Született | 1916. február 18.[1] Ljubuški |
| Elhunyt | 1942 (25-26 évesen)[2][3][4][5][6] jasenovaci koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | bosznia-hercegovinai[7] |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Belgrádi Egyetem Filozófiai Kar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zija Dizdarević témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zija Dizdarević (Vitina, 1916. február 18. – Jasenovaci koncentrációs tábor, 1942. tavasza) bosnyák és jugoszláv író volt, aki az usztasa terror áldozataként halt meg 1942 elején.
Élete és pályafutása[szerkesztés]
Egy kis hercegovinai faluban, a Ljubuški melletti Vitinában született, Šefkija és Selima Dizdarević bosnyák szülőktől.[8] Születése után néhány évvel a család Fojnicára költözött, ahol gyermekkorát töltötte. A fojnicai általános iskola elvégzése után 1926-ban beiratkozott a szarajevói Alsó Saría Gimnáziumba, amelyet 1930-ban végzett el. Egy évvel később a szarajevói tanárképző iskolába lépett, és 1936-ban kitűnő eredménnyel végzett.
Már középiskolásként is aktivistaként tevékenykedett, részt vesz a diáksztrájkokban, és ez a lázadó karakter hamar kiváltotta a rezsim ellenszenvét, mely a gyakori rendőri megfigyelés formájában nyilvánult meg. Ebben az időszakban publikálta első irodalmi műveit is: „Halucinacije i Zapisi bolesnog čovjeka” (Hallucinációk és egy beteg ember feljegyzései, 1935), ami tagadhatatlan tehetségére utal. Rendszerellenes politikai tevékenysége miatt nem tudott tanárként elhelyezkedni, ezért 1937-ben beiratkozott a Belgrádi Egyetem Filozófiai Karának pedagógia és pszichológia szakára.[8] Diákkorában a „Politika” című napilap számára írt történetekkel, valamint magánórákkal és bárokban való hegedüléssel tartotta fenn magát. Ebben az időszakban számos novellát és művet publikált a Putokazban, a Pregledben és a Politicában.
Betegsége sem akadályozta meg abban, hogy legálisan és illegálisan bekapcsolódjon számos diákszervezet munkájába. Egyetemi beiratkozása után azonnal a Jugoszláv Kommunista Párt tagja lett. Diákkorától fogva szoros barátság fűzte Branko Ćopić bosnyák íróhoz, aki egyik legjobb művét, a Mályvaszínű kertet Ziának ajánlotta.[9] A második világháború első évében illegalitásban tevékenykedett Fojnicán és Szarajevóban. 1942 tavaszán, egy nappal azelőtt, hogy csatlakozott volna a partizánokhoz Szarajevóban letartóztatták, és a jasenovaci koncentrációs táborba szállították, ahol azonnal megölték.[10]
Irodalmi munkássága[szerkesztés]
Dizdarević novelláiban kisemberek tragikus sorsát írta le, amit nagyon érzelmesen élt meg. Leírta a kisvárosi életet (kasaba), egy hétköznapi ember szenvedését, valamint az ember fáradságos nevelését. Soha nem nevezte meg a cselekmény helyszínét, ami műveit egyetemlegessé teszi, bár feltételezhető, hogy művei inkább a városokhoz (Fojnica, Visoko, Kiseljak, Zenica és Kreševo vagy más kapcsolódó városok) kötődnek.[11]
Halála után kiadott művei[szerkesztés]
- Pripovijetke (Svjetlost, Sarajevo, 1948)
- Prosanjane jeseni (Džepna knjiga, Sarajevo, 1959)
- Sabrana djela (Svjetlost, Sarajevo, 1968)
- Blago u duvaru (Zadrugar, Sarajevo, 1983). E mű alapján 1975-ben azonos néven egy tévéfilmet is készítettek.
Emlékezete[szerkesztés]
„Találkozás Zija Dizdarevićcsel” címmel rendezik meg minden évben Fojnicán azt az irodalmi és kulturális seregszemlét, melyet annak a bosznia-hercegovinai írónak az emlékére szenteltek, aki novelláiban leginkább a két világháború közötti időszak Fojnicát és népét írta le. [12][13][14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zija Dizdarević, http://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=15552
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ NUKAT
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b Zija Dizdarević:Majka. http://www.bosnjackooko.com/ . [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
- ↑ Pismo Ziji: Branko Ćopić
- ↑ Indira Pindžo - Zija Dizdarević bh. pisac, violinist i komunist: Riječima slikao bosansku kasabu, 14/05/2022.
- ↑ Moja lektira - Pripovjetke: Zija Dizdarević - 24.7,2022
- ↑ Grad Sarajevo - Književno-kulturna manifestacija “Susreti Zija Dizdarević”.
- ↑ www.tacno.net - Književno–kulturna manifestacija Susreti Zija Dizdarević - 2022
- ↑ fojnica.net - Konkurs ‘Zija Dizdarević’ za kratku priču/pripovijetku u 2021. godini -
További információk[szerkesztés]
- "Zašto je Zija Dizdarević uhapšen, mučen i ubijen u Jasenovcu?", Jasmin Agić, Al Jazeera Balkans, 2018. szeptember 8.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Zija Dizdarević című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.