Ugrás a tartalomhoz

Y (rovás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Y rovásjele
Y rovásjele

A rovás Y a székely-magyar rovásban használatos betű. Történelmi nevek átírásánál ezzel jelezzük, hogy a latin betűs névben Y szerepel.

Hangértéke

[szerkesztés]
Ybl vagy Íbl
Ybl vagy Íbl
Bárczy Zoltán (balról jobbra tartó rovásfelirat) - a saját nevében is az Y rovásjele (egyik variánsa) szerepel
Idegen betűk átírási lehetőségei rovásra

Az Y hangértéke szerint I/Í vagy J lehet. A székely-magyar rovásban az Y latinbetű helyén háromféle átírás lehetséges: I/Í, J, Y. Ybl esetén Íbl vagy Ybl lehet a rovásfelirat. Az Y rovásjellel jelezzük, hogy a névben eredetileg Y szerepelt.

  • Ybl
  • Íbl

Az Y jel az I és J rovásjel ligatúrája, azaz mindkét lehetséges hangérték jelölésre került egyetlen betűben.

Története

[szerkesztés]

Csaknem négy évszázada léztezik az Y rovásjele. Bonyhai Moga Mihály ábécéjében láthatjuk az első kísérletet a latin ábécében fellelhető Y rovásváltozatának lejegyzésére.[1]

1930-as évek

[szerkesztés]

Cserkészkés, rovásábécével.

Barátosi Lénárth Lajos: "a lámakolostorban talált ősírás kulcsa"[2]

Bárczy Zoltán rovás ábécéjében tünteti fel az Y rovásjelét.

1994, 2001

[szerkesztés]
"Idegen betűk" (q, w, x, y): Az írás-kompatibilitás okán nem lehet eltekinteni e betűknek megfelelő rovásjelek meglététől. A jeleknek alapvetően ligatúráknak kell lenniük. Lehetőleg az adott latin betű hangzását utánozzák. A jelek a tulajdonnevek és idegen szavak leírásához szükségesek. Ki kell hangsúlyozni, hogy használatuk nem kötelező, és hogy XX. sz.-i alkotások - a mai ábécénkben meglévő idegen betűk leképezésére alkalmas ligatúrák.

– Vér Sándor, Szegedi Rovásírók Egyesülete

Vér Sándor könyve. Kézirata már 1994-ben kész volt, személyes másolatokban került terjesztésre.[3]

Vér Sándor rovás ÁBÉCÉ, 1996

Élő Rovás szaktanácskozáson az Y jellel is foglalkozott egy munkacsoport (Idegen nevek átírása, a Q, W, Y, X, DZS, DZ betűk).

  • Szabványjavaslat: A tanácskozás résztvevői határozatban támogatták a székely-magyar rovásnak az Unicode szabványosítás számára Dr. Hosszú Gábor által készített és az Élő Rovás Tanácskozáson bemutatott szabványtervezetét (N3527 Archiválva 2008. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben), amely tartalmazza az Y rovásjelét is.

A Tomory Zsuzsa magyarságkutató emlékére állított kopjafán is megjelenik a rovásos Y.[4]

Számítástechnikai megjelenítése

[szerkesztés]
Bárczy Zoltán: Magyar rovásírás ábécéje (1971)
A korszerű székely-magyar rovás abc
Cserkészkés, rovás ábécéje a Q, W, Y rovásjeleivel, (1927)

Betűkészlet

[szerkesztés]

Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el.

Forrásművek

[szerkesztés]
Az Élő Rovás
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
  • Bárczy, Zoltán (1971): Magyar rovásírás [Hungarian Rovas Script], “Nap fiai” újság melléklete [Sons of the Sun], 1971.
  • Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
  • Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
  • Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
  • Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. 381 éve létezik az X rovásjele[halott link], Rovás Info, 2010.05.10
  2. Mandics György: Róvott Múltunk, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2010. 386. o.
  3. Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás), 144 o.
  4. Műbalhé Tomory Zsuzsa rovásfelirata körül. Rovás.info, 2017. november 1. (Hozzáférés: 2018. január 18.)