Karmosbéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2020. október 4., 17:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Rendszerezésük: +7 faj)
Xenopus
Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis)
Dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Archaeobatrachia
Család: Pipabékafélék (Pipidae)
Nem: Xenopus
Wagler, 1827
Szinonimák
  • Xenopus – Wagler, 1827
  • Dactylethra – Cuvier, 1829
  • Tremeropugus – Smith, 1831
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Xenopus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Xenopus témájú kategóriát.

A Xenopus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a pipabékafélék (Pipidae) családjába tartozó nem. A nevet a görög ξενος, (xenos=furcsa) és a πους, (pous=láb) szavakból alkották. A nembe tartozó fajok Afrika trópusi és szubtrópusi területein, a Szaharától délre honosak. A nem legismertebb faja a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis), melyet a fejlődésbiológia, molekuláris biológia, toxikológia és az idegtudomány modellszervezetként tanulmányoz.[1][2]

Jellemzőik

A Xenopus nembe tartozó fajok teste lapult, enyhén tojásdad, áramvonalas; bőrük az azt borító védő nyálkaréteg miatt rendkívül csúszós.[3] Bőrük az áramlás érzékelésére szolgáló öltésszerű oldalvonal kivételével sima. Kitűnő úszók, hátsó lábuk erőteljes, az ujjak között teljes úszóhártya található, a mellső lábakon ez a hártya hiányzik. Mindegyik lábán, három ujjon feltűnő karom látható.lábukon

Szemük a fejük tetején helyezkedik el. Pupillájuk kerek. Nincs mozgatható szemhéjuk, nyelvük[3] és dobhártyájuk.[4][5] Különlegességük, hogy a legtöbb kétéltűtől eltérően vérükben nem található haptoglobin.[5]

Rendszerezésük

A nembe az alábbi 20 faj tartozik:

Jegyzetek

  1. Wallingford, J., Liu, K., and Zheng, Y. 2010. Current Biology v. 20, p. R263-4
  2. Harland, R.M. and Grainger, R.M. 2011. Trends in Genetics v. 27, p 507-15
  3. a b IACUC Learning Module — Xenopus laevis'. University of Arizona. [2010. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
  4. Roots, Clive. Nocturnal animals. Greenwood Press, 19. o.. ISBN 0-313-33546-X 
  5. a b Passmore, N. I. & Carruthers, V. C. (1979). South African Frogs, p.42-43. Witwatersrand University Press, Johannesburg. ISBN 0-85494-525-3.

Források