Wikipédia:Tudakozó

Wikipédia:Tudakozó

Így kérdezz | A kérdésfeltevés után | Amiben segíthetsz | A tegnapelőtti kérdések | A tegnapi kérdések | A mai kérdések | A Tudakozó ihlette cikkek | Archívum | Kategória, sablonok | GYIK | Emlékkönyv

Üdvözlünk a Wikipédia Olvasószolgálatában! Ezen a lapon néhány önkéntes igyekszik választ adni az enciklopédiába, lexikonba való kérdésekre. 1.  Szavak, kifejezések jelentésének inkább a Wikiszótárban nézz utána. 2.  Az enciklopédiába illő témában érdemes először is a Wikipédia ►keresőjével próbálkozni. Ott keresőszavakat használhatsz. 3.  Keress az ►Archívumban! Lehet, hogy a kérdésedet már más is feltette. 4.  Ha ezek a keresések nem sikerültek, akkor: Kérdezz tőlünk érthető, kerek mondatokban. Kattints ide! A kérdés beírásának technikájáról tájékoztatót fogsz látni. Az olvasószolgálat önkéntesei, ha tudnak, segítenek a válasz megtalálásában. Ez egy-két napot igénybe vehet, nézd meg a kérdésedet több alkalommal is! Mielőtt újra megkérdezed ugyanazt, keresd meg a kérdésedet, talán már vár a válasz. A következő nap a kérdésed az Archívumba▼ kerül át, de 6 napig még a tudakozó főoldalán látható. Ha szerkesztői problémádhoz kérsz tanácsot, akkor az nem ide, hanem a szerkesztők külön fórumára, az úgynevezett Kocsmafalra tartozik. A kezdő szerkesztők azt is kérhetik, hogy egy személyes segítő, mentor álljon melléjük, akivel megtanácskozhatják a szerkesztéssel kapcsolatos gondjukat-bajukat. Nem tekinthetjük feladatunknak a jogi, orvosi, gazdasági vagy más, szakmai tanácsadást. Eltűnt személyek, családfák, címek, telefonszámok felkutatásával sem foglalkozunk. Ha tanuló vagy és a házi feladattal gondjaid vannak, segítünk, ha tudunk, de nem fogjuk a feladatot helyetted megoldani.	Rövidítése: WP:TUD
	Hol és hogyan keressek? Keresés a Wikipédiában a belső keresővel Keresés a Wikipédiában a Google segítségével Külső webes keresők Hatékony információkeresés az interneten Könyvtárak
A kérdés feltevése után A frissen beírt kérdések mindig a lap aljára kerülnek. Ha a szakaszcím melletti „szerkesztés” feliratra kattintasz, akkor később is módosítani tudod a kérdésedet. Minden nap új lapot kezdünk. A mai nap kérdései ezen a lapon, a tegnapiak a Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-09-25 lapon találhatóak. A teljes listát a Wikipédia:Tudakozó/Archívum lapon találod meg. Jegyezd meg, hogy hányadikán tetted fel a kérdésedet. Az archívumban a dátum szerint tudsz keresni a válasz után. A választ önkénteseink mindig a kérdésedhez fogják írni – már ha találnak rá választ. Kérünk, hogy Legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen. Ne tedd fel ugyanazt a kérdést a Wikipédia különböző oldalain. Az archivált napok lapjain utólag már ne tégy fel új kérdéseket! Ha sikerült segítségedre lennünk, akkor örülnénk neki, ha írnál róla pár szót az Emlékkönyvünkbe!
Amiben segíthetsz Szívesen látunk téged is a Wikipédia:Tudakozó önkéntesei között! Ezen a lapon: Wikipédia:Tudakozó/Amiben segíthetsz találsz néhány ötletet arra, hogyan segítheted a Wikipédia:Tudakozó munkáját: válaszadással, az esetleg ügyetlenül beírt szövegek tagolásával, cikkírással, sablonkészítéssel stb.
Az Archívum használata Minden nap végeztével a Tudakozó aznapi kérdései az archívumba kerülnek át. Az archívum a kérdéseket naponként csoportosítva tárolja. Az elmúlt 6 nap anyagát a Tudakozó kezdőlapján találod meg. A korábbi napok anyagát az archivált napok listájában találod meg, lásd lejjebb. Ha nem ismered a pontos napot, az archívum anyagában szavakra kereshetsz is. A megnyitott nap kérdései közötti tájékozódáshoz használd az oldal tartalomjegyzékét, vagy a böngésződ keresőfunkcióját. Itt találsz segítséget arról, hogy hogyan teheted meg ezt a leggyorsabban. Az utóbbi napok archívuma: szeptember 19. · szeptember 20. · szeptember 21. · szeptember 22. · szeptember 23. · szeptember 24. · szeptember 25. A teljes archívum: Wikipédia:Tudakozó/Archívum

Kérdések szombatról

Elektromágneses mező kvantuma

Elgondolkoztam ezen:

$w={\frac {1}{2}}({\vec {D}}\times {\vec {E}}+{\vec {B}}\times {\vec {H}})$

Ha van elektromos kvantum és van mágneses kvantum, akkor lennie kell a térfogati munkavégzésnek is kvantuma. Egy kvantum meg egy kvantum az egy kvantum? Az nem lehet.

Sajnos a Planck egységet ezeknél a kérdéseknél nem dolgozták ki. De – szerintem – az elektromágneses térnek is kvantumosnak kell lennie. Hiszen a sugárzás is kvantumos (fotonokban mérik). Az energia 1,9561·10⁹ J; ezt már csak el kell osztani a térfogatéval.

Ki tudja? MZ/X vita 2024. szeptember 21., 11:47 (CEST)

felelet

Nincs elektromos kvantum és nincs mágneses kvantum. Csak egyféle kvantuma van, a - mozgó elektromos töltések által keltett - elektromágneses mező terjedésének kvantuma. A Max Planck által definiált kvantum azt jelenti, hogy az elektromágneses energia terjedése nem folytonos, mint addig tudni vélték, hanem adagokban áramlik. Ezek az adagok-"csomagok" a kvantumok. Vagyis ez a fogalom formai leírást jelent.

Az elektromágneses tér oszthatatlan, azt a töltések keltik maguk körül, mindegyik töltés egyenrangú a többivel. A nyugvó töltések csupán elektromos tulajdonságot mutatnak, kapcsolatukat az egyszerű Coulomb-törvény írja le. Ha a töltések mozognak is, akkor már a Biot-Savart törvény is érvényes: a mozgó töltések (az elektromos áram) mágneses teret is kelt. Az 'is' szón van a hangsúly.

A 'nyugvó töltés' ("mint olyan") ugyanolyan különleges, elméleti absztrakció, mint a 'nyugvó tömeg'. A korábban mesterségesnek gondolt 'nyugvó tömeg' fogalmát ("hiszen erő kell a nyugvó állapot eléréséhez") Newton állította a talpára, azzal, hogy a tömeg alapállapota az egyenesvonalú egyenletes mozgás. (Innen kezdődik a fizika forradalma.)

Ugyanez igaz az elektromos töltések világára is. A töltések alapállapota is az egyenesvonalú egyenletes mozgás. A nyugalomban lévő töltés is absztrakció, mint a nyugalomban lévő tömeg.

Tehát a töltések tere az elektromágneses tér, elektromos és mágneses tulajdonságokkal, elválaszthatatlanul. A töltések közötti kölcsönhatásokat az elektromágneses tér adja, kvantált energiaközlés révén. Mindig kvantáltan, legfeljebb makroszkópikus mennyiség esetén ez a kvantálás, adagolás már észlelhetetlen.

A 'foton' szó egy történelmi elnevezése az elektromágneses kvantumnak. Szoktuk helyette is használni, hiszen jóval rövidebb, csupán öt betű; e szó annak köszönheti létét, hogy hamar felfedezték a fénykvantum létezését, akkor még nem tudván, hogy a fény is elektromágneses jelenség, olyan, amelyre az emberi szem érzékeny.

A kvantum térfogata?! Nincs értelmezve. Ahogyan nincs értelmezve egy síkidom térfogata sem. Gondolj például a Faraday-féle kalitkára, vagy a fémburkolatú terekre. Ezekbe nem hatol be az elektromágneses tér (ezt szokás mondani). Miért nem? Talán a kvantumok olyan hatalmasak, hogy a Faraday-rács hézagain nem tudnak átbújni? De nem jutnak át a fémlemez kristályrácsainak sokkal kisebb hézagain sem. Ezek a réseken való kvantum-átbújások csak hasonlatnak jók, de nem a makróvilág hétköznapivá vált tapasztalait kell alkalmazni. Erre kényszerült rá Max Planck - pedig élete végéig kételkedett következtetése filozófiai mélységű helyességében.

vitorla^vita 2024. szeptember 22., 11:40 (CEST)

Kérdések hétfőről

Végtelenül hasznos, és nagyon köszönöm. Csak egy apró kérdés mindehhez: tehát a különálló elektromos töltésnek elektromos tere nem létezik? És a permanens mágnesnek sincs mágneses tere, csak akkor, ha megmozdítják? MZ/X ^vita 2024. szeptember 23., 11:59 (CEST)

felelet

A különálló elektromos töltésnek is van tere: elektromos tere. Ami teljesen gömbszimmetrikus. Aminek létezését úgy lehet felfedezni, hogy odaviszünk egy másik töltést. A köztük ébredő erők több térbeli ponton történő megmérésével térképezhetjük fel az elektromos teret. És ezen adatok alapján absztrahálhatjuk a vizsgált "különálló" töltés elektromos terének gömbszimmetrikus volták (más ütja nincs a különálló töltés terének minéműségéről beszélni... mert egyébként a különálló elektromos töltés is elméleti absztrakció).

Tehát ez alapján jelentjük ki, hogy egy különálló töltésnek is van elektromos tere. Is.

A permanens mágnesnek is van mágneses tere, mert ezt vitatni nyelvészeti ellentmondás, hiszen e tulajdonságáról van elnevezve.

A permanens mágnesnek azért van mágneses tere, mert a benne lévő atomok elektronhéjai olyan szerkezetűek, hogy a külső héjakon keringő elektronok a (fémes) kristályrácsban elektronfelhő formájában keringenek. (Ezt nevezzük az anyagok fémes kötésének.) Vagyis az elektronok áramlása így kelt mágneses teret. Statikus teret.

Mivel a mágnesség forrása mikroszkópikus méreteknél is kisebb tartományokban van, azért mem tudjuk szétválasztani a mágneses pólusokat, akárhány lépésben is próbálunk egyre kisebb mágneses részecskéket előállítani. Az atomi méretekig eljutva meg is szűnik a a kristályrácsban kavargó elektronfelhő. engedelmesen maradnak eredeti elektronhéjukban az elektronok, és ezzel megszűnik a mágneses hatásuk. Vagyis: ezért nincsenek különálló mágneses pólusok.

Az elektronáramok eredője szabja meg a permanens mágnes mágneses erejét.

vitorla^vita 2024. szeptember 23., 13:16 (CEST)