Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-01-25

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03 Ma

2013. 1. 22. « 2013. 1. 23. « 2013. 1. 24. « 2013. 1. 25. » 2013. 1. 26. » 2013. 1. 27. » 2013. 1. 28.

Ábelesz-kóbelesz

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Magyar népmesék sorozatnak van egy ilyen epizódja, ahol egy pappá változott királyfi ezt mormogja folyton az őt faggató ördögnek: Ábelesz-kóbelesz, ábelesz! Kétség sem fér hozzá, hogy egy latin fohásznak a népiesen eltorzult fajtája. Azt szeretném megtudni, hogy melyik lehet ez a fohász. 81.183.187.6 (vita) 2013. január 25., 12:17 (CET)

Valószínűleg a latin fabelia = kis mese származéka. Tehát olyasmi, mintha azt mondanánk: mese, mese, meskete MZ/X ^vita 2013. január 27., 12:58 (CET)

Kémia házifeladat

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok! Igazából ezt nem tudom nagyon jól leírni, de valami olyan lenne a kérdésem, hogy: kémiából most vettünk oxidációs szám(az elemnek hány keze van stb.) és így néz ki: Al + O --> Al₂O₃ és a tanár olyat magyarázott, hogy valami nagy számot kell elé rakni és addig szorozgatni míg mindkét fele ugyanannyi nem lesz.

Bocsi hogy ennyire érthetetlenül írtam le, de ezt nem lehet jobban. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Fancsicsi (vitalap | szerkesztései) 2013. január 25., 17:28‎

vélemény

Előre bocsátom: nem vagyok vegyész. Kémiát utoljára 1965-ben tanultam. Az oxidációs szám fogalmáról talán hallottam akkor, de ma már erre nem emlékszem.

Az interneten találtam egy elég jó magyarázó cikket: http://cheminst.emk.nyme.hu/gyakorlat/02-oxszam.pdf (gondolom, hogy egyetemi anyag), de a fogalom jelentősége számomra ebből nem lett világos - viszont az értékek meghatározására jó kis szabályokat fogalmaz meg.

Fontosnak érzem itt is kiemelni, amit az internetes cikk is kijelent: az oxidációs szám nem egyszerűen a vegyértéket, nem a kötések számát jelöli!

Szerintem a kérdésed két részből áll. Az első részt: az oxidációs szám kérdéskörét talán a cikkből megérted.

A második részt - véleményem szerint - az Al + O --> Al₂O₃ reakció magyarázata képezi. Lehet, hogy az oxidációs számok alkalmazása ebben segít? Az említett cikk 3. oldalán az 1. feladatnak hátulról a harmadik vegyülete: Al₂O₃ és az Al oxidációs számát kérdezi... Mivel az oxigénét biztos -2-nek veszi, azért numerikus módszerrel ebben a vegyületben az alumíniumé: +3. Az, hogy mindkét Al-atom ilyen, s nem átlag ez az oxidációs szám, azt a szerkezeti képlet alapján lehet/lehetne megállapítani! (Fogalmam sincs, honnan lehet tudni a cikk 2. oldalának 1. feladatában szerepló N = 0 és P = -3 oxidációs számokról, hogy átlagok?!)

Most jó lenne tudni, hogy az oxidációs szám (amiről az alumínium esetében én nem tudom, hogy azonos-e mindkét Al-atomra...), hogyan vezet el a vegyértékhez!

A reakcióban az alumínium: Al³⁺ (vegyértéke: +3), az oxigén pedig O^2- (vegyértéke: -2) alakban vesz részt. Ez - az anyagmegmaradás törvénye szerint - úgy lehetséges, ha az alumínium elégése így zajlik le:

4Al + 3O₂ = 2Al₂O₃

Talán van szerkesztőtárs, aki ért az oxidációs számhoz - ő kijavít engem, vagy kiegészíti, amit leírtam...

vitorla^vita 2013. január 25., 19:25 (CET)

Kis segítség

Az elektron átadást redukciónak, az elektron felvételt oxidációnak nevezik. Az elnevezés tehát nem az oxigénhez kötődik. Érdemes megnézni az angol wikipédiában az oxidation number lapon levő ábrát. Az etán esetén a szénnek négy elektronja van, de csak három az oxidációs száma. Jobban érthető, mint a magyar oxidációs szám nevű cikk. MZ/X ^vita 2013. január 25., 22:17 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

válasz?

Itt valami keveredés lehet. Az "elemnek hány keze van" hasonlat a vegyértékre, tehát a kialakítható kovalens kötések számára használva ismerős, az oxidációs szám más. Egyszer, ha jól emlékszem, azt olvastam, hogy "a vegyérték képesség, az oxidációs szám állapot".

A nagy számok rakosgatása azért kell, hogy az anyag átalakulása során egyezzen a mérleg, vagyos az elemekből összesen ugyanannyi legyen mindkét oldalon. 1 mol hidrogénből és 1 mol oxigénból nem lehet 1 mol víz (H₂O) egy képletben, mert a víz molekuláiban 2 hidrogén van, vagyis az eredményt nézve 1 mol hidrogén még a semmiből hozzárakódott. Vagy pedig 1/2 mol víz keletkezett és 1/2 mol oxigén maradt. 1×H₁ + 1×O₁ = 0,5×H₂O₁ + 0,5×O₁, így jön ki az anyagmennyiségek egyensúlya. A dologban az a poén, hogy a hidrogén és az oxigén is kétatomos molekulákban szerezhető be, vagyis a nyersanyag 0,5×H₂ + 0,5×O₂. Így viszont a reakcióegyenletben törtszorzok vannak, amit ki kell javítani, itt jön a szorozgatás. Most a feladat egyszerű, mert 2-vel szorozva szépen kijön minden: 1×H₂ + 1×O₂ = 1×H₂O₁ + 1×O₁. De ez így nem jó, mert az oxigén nem marad meg egyatomos állapotban, vagyis 0,5×O₂ lesz belőle. Ezért nem 2-vel, hanem 4-gyel kell szorozni, azaz: 2×H₂ + 2×O₂ = 2×H₂O₁ + 1×O₂. Darabszámra így stimmelni fog.

Ugyanez tehető meg másféle egyenletekben is, így az oxidációs számoknál is. Ha valahol tört számok jönnek ki, akkor keresni kell egy számot, amellyel szorozva egész számmá válik, de akkor a másik oldalt is meg kell szorozni ugyanezzel a számmal. De lehet, hogy ott meg ettől lesz tört valamelyik szorzó. Ezért a két oldalon külön választunk ki egy megfelelő szorzószámot, és a legkisebb közös többszörösükkel szorozzuk meg mindkét oldalt. És ez a művelet ugyanúgy használható a vegyértékekre és az oxidációs számokra vonatkozó egyenletekben is. Az elemi alumínium 1×Al₂O₃ oxidációjához, amit te írtál, kell 2×Al₁ + 1,5×O₂. A törtszámot szorzással tesszük egésszé, itt most a 2-vel szorzás is elég, ezért 4×Al₁ + 3×O₂ = 2×Al₂O₃. Mindkét oldalon összesen 4 alumínuim és 6 oxigén, stimmel. Ilyesmiről volt szó? - Orion 8 ^vita 2013. január 25., 22:40 (CET)

Igen, jól jellemzed a két fogalmat, nagyon tömör: „a vegyérték képesség, az oxidációs szám állapot”! És - e kijelentés után - nekem is az a véleményem, hogy az oxidációs számról csak bevezetésként lehetett szó az órán, a kémiai folyamatokban a vegyértékek a főszereplők.

Az oxidációs szám pedig tényleg állapotjelző. Egy kémiai elem esetén is vegyülettől függ, valami olyasmi lehet, ami azt mutatja meg, hogy egy vegyületben lévő adott atom hogyan „érezheti magát”, aszerint, hogy mennyi elektronra tett szert, vagy vesztett, azáltal, hogy összekapcsolódott más atomokkal. Arra kell gondolni, hogy az egy vegyületben lévő összes atom összes vegyérték-elektronja a vegyület „közös tulajdona” - viszont az egyes atomok nem egyformán vesznek részt a kötés kialakításában. És ha több azonos atom van egy vegyületben, akkor a vegyületszerkezetben elfoglalt helyük szerint is különböző lehet az oxidációs számuk - természetesen, a vegyértékük pedig azonos! - vitorla^vita 2013. január 25., 23:36 (CET)