Legkisebb közös többszörös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A számelméletben két vagy több pozitív egész szám legkisebb közös többszörösén (röviden: lkkt) azt a legkisebb pozitív egész számot értjük, amely az adott számok mindegyikével osztható. A legkisebb közös többszöröst leggyakrabban a közönséges törtek közös nevezőre hozásánál használjuk.

Általánosan:

  1. lépés: az adott számokat, amelyek legkisebb közös többszörösét keressük, törzstényezőkre bontjuk.
  2. lépés: a legkisebb közös többszöröst úgy kapjuk meg, hogy a közös és nem közös tényezőket a legmagasabb hatványon összeszorozzuk.

Jelölés:

Az a és b szám legkisebb közös többszöröse: [a,b].

Példa:

a = 8 = 2³ b = 25 = 5² c = 4 = 2²

tehát:

[a,b,c]=2³·5²=200.

Példa 2:

[47311; 60401]=?

47311=11² × 17 × 23 60401=11 × 17² × 19

→ [47311; 60401]= 11² × 17² × 19 × 23

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angol)