Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-04-24
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03 Ma
zene[szerkesztés]
Megválaszolva.
- Azt szeretném megtudni, hogy
- hogyan kapcsolodik a könnyűzene a film zenéhez
Két, egymástól teljesen független fogalomkörről van szó. Vannak filmek, amelyekben klasszikus zene a háttér, vagy a lényeg. Például: Walt Disney Fantázia (film). Másrészt, hallgass bele a Klasszik Rádió műsorába (interneten át is lehet)! Néha filmzenét is játszanak; és meglepő, de sokszor kalandfilmek, vagy vígjátékok kísérőzenéje is klasszikus zenének tűnik. Azonban a filmek cselekménye viszonylag rövid részletekből áll (például egy helyszínen játszódó snittek). Ehhez jobban illenek a rövid időtartamú, váltakozó hangulatú könnyűzenei betétek. MZ/X vita 2012. április 24., 17:56 (CEST)
Ez a "hogyan kapcsolódik" elég homályos értelmű kérdés. Emiatt arra tippelek, hogy valami házidolgozat címe lenne. Meg kell jegyeznem, hogy házi feladatokat nem oldunk meg.
De a filmzenéről én annyit tudok segítségül összefoglalni, hogy van pár fajtája. És különbség teendő aközött, amikor a filmzenét kifejezetten a filmhez írja valaki, illetve amikor már létező, többnyire más szerzők által írt zenéket használnak fel a film aláfestéséül. Egy filmen belül persze keveredhetnek a lehetőségek.
Az egyik csoportba a klasszikus nagyzenekari zenék sorolhatók. Ez régi eredetű filmes szokás, és ma is teljes jogú, gyakran hallható eszköz. A jó filmzenénél a néző nemigen veszi észre, hogy éppen milyen zene szól, mert a zene csak a képen láthatókat egészíti ki érzelemfestő módon. A nagyzenekari filmzenék mégiscsak észrevehető, kissé néha már mókás fajtája, amikor egy nagyon érzelmes szerelmes jelenetnél megszólalnak a hegedűk. Ilyen filmzene sok juthat eszünkbe, de egy más jellegű, jól ismert példa a Csillagok háborúja, amelyben a zenék emlékezetes, önállóan is idézett témákat tartalmaznak, a legjobb talán a Császár-téma, amely épp az ismertsége miatt más jelenetben, bármilyen gyengéd hangszerelésben is felismerhető és kifejező.
Szintén nagyzenekari aláfestést kap a film, ha klasszikus zenedarabokat idéznek fel, igazítanak a film alá, és ez akkor is igaznak mondható, amikor a film kedvéért a zeneszerző a klasszikus darabot kicsit a jelenet hosszához és vonulatához igazítva játszat el. A 2001: Űrodüsszeia című film jól ismerten használ néhány klasszikus darabot, de A bolygó neve: Halál is bemutat egy nagyon szép, klasszikus dallamot. A könnyűzene–komolyzene vitát bonyolítja, ha ráeszmélünk, hogy a film leghíresebb dallama, a Kék Duna keringő tánczeneként, "bulizeneként" szólt a saját idejében, a menüettek, gavotte-ok szintúgy. Például. Ha akkor könnyűzene volt, ma pedig komolyzene, akkor pár évtized múlva komolyzene lehet még a Parade-ből is akár.
Szintén nagyzenekari eszközökkel lehet nem témákra bontható, nem önálló zenei aláfestést is kreálni, a Volt egyszer egy Vadnyugat közepe táján egy feszült jelenetben hallhatunk melódia nélküli, a képhez észrevétlenül igazodó zenét.
Lehet más eszközökkel is nagyzenekari stílusban zenét előadni, kitűnő példa rá Vangelis néhány filmzenéje, amelyeket a művész kivétel nélkül billentyűs hangszereken ad elő, mondjuk, az 1492 című filmben. Itt már felmerülhet a könnyűzeneiség gyanúja is, ez megítélés dolga. Kimondottan nehéz viszont elvitatni a könnyűzeneiséget Vangelis egy másik filmzenéjétől, a Tűzszekerek című filmben.
Egy sajátos középút a zongora, esetleg egy-két hangszerrel társulva. Tudjuk, hogy a némafilmeket a moziban élőben játszott zongorazenével festették alá. Ám ma is nagyon sok film egy-egy jelenetében hallhatunk a könnyűzenéhez bizonytalanul sorolható, ilyen zenei részleteket.
A dzsessz talán a könnyűzenéhez tartozik, de nem a popzenéhez. Ilyen zene kíséri végig például az Egy gazember halála című filmet, szaxofonon. Nem egy-egy szám hallható, hanem egy-két szabad téma variációja, a film tempója szerint.
Dzsessznek számít a szintén a némafilmekhez készült vagy felhasznált, a filmen már rögzített, kiszenekari zene, sokszor a dixieland és a ragtime stílusa környékén kalandozva.
Dzsessz az is, amikor a Gengszterek klubja című filmben a 20-as, 30-as évek nagy slágereit játsszák el, többnyire a mulatókban előadott műsorszámokban.
Dzsessz talán az is, amikor A Thomas Crown-ügy című filmben a lakásba való behatolás alatt Jamshied Sharifi kifejezetten ehhez a jelenethez írt, funky stílusú instrumentális száma hangzik el, persze a film vágásával egymáshoz igazodva. Önálló életre kelt a Rózsaszín párduc (1963) főcímzenéje, szintén a zenekari dzsessz kategóriája közelében. A Szárnyas fejvadász című film zenéi között is elhangzik egy régi stílusú énekszám, Vangelis ezt a filmhez írta.
Egészen különleges és ritka eset a Cherbourgi esernyők című film, amelyben a prózai részeket is megkomponált dallamra adják elő, a dalbetétek között.
Ahogy látható, egy ideje már olyan területen járunk, ahol a könnyűzene és a klasszikus zene közötti határon elmosódó stílusokról beszélhetünk. Hogy mikortól vesszük könnyűzenének, az nem csak egyéni látásmódtól, hanem az adott filmzenétől is függ.
Igazi határeset lehet a musical. Ha az operettet esetleg könnyűzenének tekintjük, akkor sok musical kerülhet ebbe a csoportba, de még több a modernebb, könnyebb zene. A musicalben önálló dal- és zenebetétek vannak, és egymástól eltérő példákat hallhatunk a My Fair Lady, a Mary Poppins, az Ének az esőben, a Macskák, a Rémségek kicsiny boltja, a Mindhalálig zene, vagy a Pomádé és a Xanadu című filmekben, ezek természetesen önálló lemezen is hamar meg szoktak jelenni.
A popzenéig elérkezve szintén nem egységes a kínálat. Van, amikor a zenék a filmben az együttes vagy énekes által előadott, a filmnél is sikeresebbé vált egyedi számok, például a Kalózok vagy A telihold alatt című filmekben. Van, hogy az önálló számokat már a film készítése előtt megírták, előadták, rögzítették, kiadták. Például, találomra, az Amerikai szépség című filmben kap erős szerepet a The Guess Who leghíresebb száma, Kenny Loggins The Ballad of Lucy Jordan című száma a Thelma és Louise című filmből. A sor végtelen, sokszor viszonylag ismeretlen előadókkal, az ilyen számok azonosításától esünk el, amióta a tévécsatornák megtagadják tőlünk a végefőcím átböngészésének lehetőségét, különös tekintettel a rendszerint a vége felé elhelyezett részletes listára. (Amelyen mindig kötelezően ott olvasható a Happy birthday című kis dalocska szerzőpárosa is, ha a filmben ez elhangzik.) A popzenei számok között vannak kimondottan a film kedvéért születettek is, mint Stevie Wonder albuma A piros ruhás nő, vagy Az irkafirka híd (elég furák ezek a magyar címek eredeti címen ismert híres filmeken) című filmhez készült Prince-albumon és az Egy nehéz nap éjszakája című The Beatles-albumon, Hammer önálló száma A galád család című filmben. Whitney Houston néhány saját dalát énekli el a Több, mint testőrben, de a dalok nem a filmhez készültek. Felemás eset a Pink Floyd albuma, A fal, amely nem a filmhez készült, de az utólag készült film illeszkedett a zenei album hoz, és az azon levő filmhang jellegű betétekhez. De vannak olyan esetek is, amikor ismert számokat a film kedvéért ad elő valaki más. Ilyen, híres zenegyűjteménnyel állt elő két rajzfilm, a Shrek 3 és a Táncoló talpak. A popzenéhez vehető az áttekintőm elején megemlített Csillagok háborúja is, a kocsmajelenetben hallható zene önállóan is jól ismert darab.
Kezdetnek talán elég lesz ennyi. 
Ahogy látható, az a dolgozat munkaigényes lesz. - Orion 8 vita 2012. április 24., 21:58 (CEST)
Heten, mint a gonoszok[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy honnan ered a mondás "heten, mint a gonoszok"; ha valaki tudna rá válaszolni, értekelném.
Sauerwald Gábor
válasz:
- Ha online kapcsolatban lennénk, akkor a válasz előtt előbb megalkudnék veled, hogy hogyan értékelnéd a válaszunkat!
... De ettől nem kell tartanod, mi önkéntes szerkesztők vagyunk, a szabadidőnket szánjuk a Wikipédiára! - A kérdésedben egy szólás szerepel, magyar szólás. O. Nagy Gábor műveinek egyike a magyar beszédben gyakran előforduló szófordulatok magyarázatával foglalkozik:
- O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szúlásmondások eredete (3. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1979 ISBN 963 280 745 6)
- E mű 199-200. oldalán olvasható a kérdésed magyarázata.
- A gonosz - a szólásmondás változatai alapján - nem mást jelent, mint ördögöt. Akik nem akarják ezt a szót kimondani, azok gonoszt mondanak.
- Miért heten? A sárkány hétfejű, hetedhét határ, hétmérföldes csizma, hétpecsétes titok, hetedik mennyország, az ókori világ hét csodája, a naptári hét napjainak száma... Mindez azt mutatja, hogy már az őskorban egyes számoknak, elsősorban a 7-nek (de a 3-nak, a 12-nek is) szimbolikus értéket tulajdonítottak.
- Mivel ez a hiedelem már sokezer évvel ezelőtt létezett, ezért kérdésedre nem lehet megfelelni.
vitorlavita 2012. április 24., 22:53 (CEST)
