Weeneni mészárlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A weeneni mészárlás emlékműve a város közelében

A Weeneni mészárlás 1838. február 17-én történt, amely során Dingane zulu király harcosai Piet Retief embereinek kivégzését követően felkutatták a közelben táborozó búrokat és valamennyiüket megölték. Az áldozatok szinte teljes egésze nő vagy gyermek volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1838 február elején Piet Retief Dingane zulu királlyal tárgyalt, ugyanis a vortrekkerek (búrok) vezetőjeként földet szeretett volna vásárolni a király területéből (más területeken viszont a búrok erőszakkal hódítottak el a fekete őslakosoktól földeket). Retief és Dingane között az ellentétek egyre inkább kiéleződtek, mígnem a zulu király csellel elvette a telepesek fegyvereit és elfogatta a fegyvertelen búrokat. Másnap az elfogott telepeseket az utolsó szálig kivégezték.

Ezt követően Dingane kiküldött egy kisebb zulu sereget, amelynek feladata Doringkop, Bloukrans, Moordspruit, Rensburgspruit és a Busman-folyó környékén táborozó búrok felkutatása és megsemmisítése volt. A megközelítőleg kétszázötven főt számláló vortrekkerek csapatát végül Weenen közelében találták meg, és nyomban megtámadták őket. A mészárlás áldozata lett többek közt George Biggar, Robert Biggar Port Natali kereskedő fia is. A mészárlásnak csupán egyetlen ismert túlélője van, Johanna van der Merwe aki durva sérüléseket szenvedett, ám szerencsésen túlélte a zuluk támadását. A rensburgspruiti tábor, (amelyben Andries Pretorius csapata állomásozott) viszont sikeresen megvédte magát a zulukkal szemben.

1838. április 15-én nyilvánosságra hozták a Wennenben meggyilkolt telepesek számát. A hivatalos adatok szerint a teljes veszteség 33 férfi, 75 nő és 123 gyermek volt (összesen 231 halott). Ezt követően a tragédia közelében várost alapítottak és emlékművet emeltek.

A búrok már a mészárlást megelőzően erőszakoskodtak az őslakossággal, de ezt követően a helyzet még jobban elharapódzott. A kézi lőfegyverekkel szemben a közelharcban használatos lándzsákkal, szúrófegyverekkel és pajzsokkal a zuluk nem sokra mentek, a búrok pedig gyakran szabályos irtóhadjáratokat indítottak ellenük.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mikor, hol, miért és hogyan történt? (magyar nyelven). Reader's Digest (1996). Hozzáférés ideje: 2012. december 19. 
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Weenen massacre című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.