Vita:Vektorpotenciál (matematika)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hidaspal 9 évvel ezelőtt a(z) Elektromos vektorpotenciál témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Fizikai témájú szócikkek (besorolatlan)
Matematikai szócikkek (besorolatlan)

Elektromos vektorpotenciál[szerkesztés]

Üdv! Én még nem hallottam elektromos vektorpotenciálról, de az állítás, miszerint az elektromos térerősség divergenciamentes, nem igaz, ezt mondja ki az első Maxwell-egyenlet. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 109.74.61.168 (vitalap | szerkesztései) 2011. június 8., 17:31

A cikket ez alapján bővítettem: de:Vektorpotential. Szalakóta vita 2012. március 13., 19:55 (CET)Válasz

Még ott sem így van, van benne saját költés. Elég meredek dolog. Először azt hittem, teljesen légbőlkapott, de most már látom mi az. Valójában a kiindulópont a Mértékszabadság#A_klasszikus_elektrodinamikában. Az ott szereplő teljesen tetszőleges Λ az itteni Z. Akármilyen téridő függése lehet, a 2-2 elektromos és mágneses térerősség nem változik. Ezzel a mértékszabadsággal kapcsolatos az elektromos töltés megmaradása, úgyhogy ha ez egy létező, hatásos mennyiség lenne, akkor nem maradna meg az elektromos töltés. Ilyesmiről szó sincs, ez nagyon durva lenne. A kvantumtérelmélet használja és kvantálja az ilyen tereket, de ezek segédmennyiségek, a számolást könnyítik. Mintha üregrezonátorok számolásánál is használnák az elektromos vektorpotenciál terminust, de a belőle kapható elektromos térerősség nulla. Majd utánanézek és kijavítom. Hidaspal vita 2014. július 20., 02:25 (CEST)Válasz

Átment a vektorpotenciál (fizika) cikkbe. Hidaspal vita 2014. július 20., 17:25 (CEST)Válasz

Mágneses vektorpotenciál[szerkesztés]

Ebből pedig lesz egy vektorpotenciál (fizika) cikk. Hidaspal vita 2014. július 20., 02:27 (CEST)Válasz

OK, nem lesz, azt hittem, tele van valamivel, amin a fizikusok mást értenek, de nem. Marad ez. Magyarul nem hívjuk mágneses vektropotenciálnak, hanem hármas vagy négyespotenciálnak attól függően, hogy a klasszikus vagy relativisztikus fizikát vesszük. Hidaspal vita 2014. július 20., 02:35 (CEST)Válasz

Mégis lett, a végén még az is gyűjtőcikk lesz (négyespotenciál, mértékelméletek vektorpotenciáljai, stb.) Hidaspal vita 2014. július 20., 17:15 (CEST)Válasz