Vita:Szendrey Júlia

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mikor látta utoljára Petőfit?

Petőfi Sándort 1849-ben látta utoljára. Később valóban nehéz lett volna. Nem tudja valaki, pontosan mikor és milyen körülmények között? Érdemes lenne beletenni a szócikkbe. --Lily15 ^üzenet 2006. október 19., 19:20 (CEST)

Az Illyés Gyula-féle Petőfi-könyvben le van írva, majd előásom. Bennó^iroda 2010. június 7., 17:28 (CEST)

Illyés még aligha tudhatott Petőfi baskíriai éveiről. :-) Pasztilla 2010. június 7., 19:52 (CEST)

Arról nem is, de azt rögzíti, hogy SzJ mikor látta utoljára PS-t a mérvadó hagyomány szerint. ;) Bennó^iroda 2010. június 7., 19:53 (CEST)

Kokárda

Párizsi v. francia mintára készítette? --145.236.115.214 2007. április 20., 22:25 (CEST)

Ellentmondások a cikkben

„közös koporsóban nyugszik Zoltán fiával” – a fia két évvel később halt meg, biztos, hogy a koporsó is közös, nem csak a sír?

„sírjára – annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg – ez áll felvésve: Petőfi Sándorné” – ott van, hogy elvált Horváttól, különben meg ha a Petőfi család sírjába temetik, akkor szerintem természetes, hogy azt írják fel, hogy nekik hogy rokonuk. Alensha 2010. június 7., 17:16 (CEST)

Arról nem beszélve, hogy összehasonlíthatatlanul híresebb PS-ről, mint HÁ-ról. ;) Bennó^iroda 2010. június 7., 17:28 (CEST)

Hűűű, ez a közös koporsó tényleg hátborzongatóan bizarr... nem az a tipikus meghitt közelség anya és fia között... ilyen szerintem még akkor sincs, ha a temetés egyszerre történik. Pasztilla 2010. június 7., 19:50 (CEST)

Amikor a sírt újra felnyitották, akkor helyezték közös koporsóba anyát és fiát. Ma is számtalanszor megtörténik a közös koporsóba helyezés, manapság leginkább a helyhiány miatt.Zöldmosoly ^vita 2014. január 15., 00:37 (CET)

Házassága Horváth Árpáddal

A korabeli írások valóban leszedték róla a keresztvizet, sőt, maga H.Á. is meglehetősen különös dolgokat mond volt feleségéről annak halála után. Azonban illenék ebben a cikkben megemlíteni azt is, hogy mai tudásunk szerint miért ment hozzá, és hogy H.Á. különös szexuális élete mennyire tette "boldoggá" Szendrey Júliát. Esetleg a naplóját is érdemes lenne tanulmányozni a cikkírónak. {{|78.92.153.90|2011. október 14., 15:30 (CEST)}}

„Hogyha csak fogalma volna kedves jó Atyámnak mindarról, a mit én kezdettől fogva Árpád mellett szenvedtem, bizonyára méltányolná azt, hogy oly sokáig birtam azt elviselni, a nélkül, hogy panaszaimmal terhére lettem volna, vagy a világot bele avattam volna szenvedéseimbe.” (Ratzky, 80. o.) [1]

Utolsó levele Horvát Árpádhoz: „...ne háborgassa meg ott álmomat az, ki életemben nem tudott és nem is akart mást tekinteni bennem, mint csak buja állati szenvedélye köteles megosztóját. - Minden lépés, melyet ez ember tenne síromhoz, oly fájdalmat okozna poraimnak, mint minő undort éreztem iránta attól a perctől kezdve, mikor levetkőzve magából az embert, teljes állatiságában tűnt fel előttem s mint ilyen gyalázatos buja fotográf képeit házi köröm szentélyébe oly megérthetetlen cinizmussal behozni törekedett [...] kereken tagadtam azon elv jogosultságát, melyet ő, mint férj, rám erőszakolni akart, hogy: »az asszonynak nincs más kötelessége, mint a férj kéjvágyát kielégíteni«...” (Ratzky, 81. o.) Ratzky így folytatja: „Az előbbiekben már utaltam Horvát Árpád születési vagy betegségből adódó rendellenességére: púpos volt, minden bizonnyal ez volt az oka annak, hogy mint már házassága előtt, pornográf fotókkal próbálta szexuális vágyait fölcsigázni, és erre rá akarta venni feleségét...” (Ratzky, 81. o.)

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. december 1., 09:22 (CET)

Fogalmazás

Az erdődi uradalmi felügyelő leányának már korán alkalma nyílt megismerkedni mindazokkal az úrias vágyakkal és hajlamokkal, melyek először rendszerint az ilyen leánynevelő-intézetekben támadnak. Amikor szüleihez Erdődre visszakerült, ábrándjait a vadregényes vidék is nagyban ápolta. Júlia már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy egykor kivételes különc teremtés válik belőle. Szülei mindazzal elhalmozták, ami után egy ártatlan lélek vágyódhat.

Nem tudom ezt a részt valahonnan idézték-e, de ha nem, szerintem nagyon nem illik az enciklopedikus stílusba. – kazerniel ^vita 2018. május 12., 13:30 (CEST)