Villányi Andor
| Villányi Andor | |
 | |
| 1940 körül | |
| Született | Schwabach Andor 1889. május 25. Villány |
| Elhunyt | 1944 (54-55 évesen) |
| Álneve | Apostol Andor |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Elek Alice (h. 1922–1922) |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Villányi Andor, 1922-ig Schwabach[1] (Villány, 1889. május 25.[2] – 1944 körül) író, színműíró, újságíró.
Élete[szerkesztés]
Schwabach Sándor németbólyi születésű borkereskedő, takarékpénztári igazgató és Tauszig Mária (1867–1938) fia.[3] Szülei kereskedőnek szánták. Tanulmányait a Pécsi Állami Főreáliskolában folytatta, majd rövid ideig a kereskedelemben dolgozott. Az 1910-es években a Budapesti Hírlap belső munkatársa lett. Tehetségét Rákosi Jenő fedezte fel. A Királynőm... meghalok érted! című drámáját 1916. október 14-én mutatta be a Magyar Színház, a főszerepeket B. Marton Erzsi és Törzs Jenő alakították.[4] A darab külföldre is eljutott, a stockholmi Intimes Theater színpadra állította.[5] A színműírás mellett több regényt is írt, amelyek közül a Mária-val nyerte el a legnagyobb elismerést. Ezt követően három évre Bécsbe költözött, ahol egy selyemkereskedésben dolgozott segédként. Hazatérése utáni első novellája a Pesti Hírlapban jelent meg.[6] Az Attak című darabjával nyílt meg a Belvárosi Színház, s ugyanitt kerültek színre Legénykérés és A fekete liliom című művei is. Novellái megjelentek a Pesti Naplóban, Az Újságban, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben és a Színházi Életben is. Gyakran időzött Villányon, ahonnan feltehetőleg 1944 nyarán deportálták.
Házastársa Elek Oszkár és Herz Aranka lánya, Alice volt, akit 1922. február 12-én Budapesten vett nőül, ám még ugyanebben az évben elvált tőle.[7]
Művei[szerkesztés]
Színművei[szerkesztés]
- Zsidók, 3 felvonásban.
- Királynőm... meghalok érted!. Színmű 3 felvonásban.
- Legénykérés. Forró Pállal közösen. Bemutató: 1921. szeptember 3., Belvárosi Színház
- Öngyilkosok (vígjáték)
- Gyöngyvirág, vígjáték 3 felvonásban.
Regényei[szerkesztés]
- Mária (1920, Dr. Rácz Vilmos Könyvkiadó vállalata, Budapest)
- Szeptember (1921, Légrády Testvérek, Budapest)
- Emlékkönyv (1922, Légrády Testvérek, Budapest)
- Legenda
- A síron túl is (1940)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 19422/1922. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 439. kép 1. karton
- ↑ Születési bejegyzése a dárdai izraelita hitközség születési akv. 9/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a dárdai izraelita hitközség házassági akv. 1/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- ↑ Királynőm - meghalok érted (1916. október 15.) Pécsi Napló, 25. évfolyam, 230. szám
- ↑ Villányi Andor drámája külföldön (1917) Színházi Élet, 3. szám
- ↑ Literatura 1. (1926) 2. szám, Online elérés
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 97/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
Források[szerkesztés]
- Erdős Zoltán: Villány története a kezdetektől 1990-ig. Pécs, 2016.
- Dr. Pusztai Béla: A vörösborról híres Villány. Pécs, Kódex, 1999.
- Írói siker (1913. május 4.) Pécsi Napló, 22. évfolyam, 101. szám
