Vidor Pál (rabbi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vidor Pál
Született1909. február 22.
Budapest VII. kerülete
Elhunyt1945 (35-36 évesen)
buchenwaldi koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarabbi
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Vidor Pál (Budapest, 1909. február 22.[1]Buchenwaldi koncentrációs tábor, 1945) budai rabbi.

Élete[szerkesztés]

Vidor (Weiner) Géza (1882–1945) ügyvéd és Reich Erzsébet (1885–1972) fia.[2] Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és az Országos Rabbiképző Intézetben végezte. 1932-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1934 márciusában rabbivá avatták. 1935 szeptemberében megválasztották a budai hitközség Zsigmond úti (ma Frankel Leó úti, illetve újlaki) zsinagógájának rabbijává. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a gyerek- és ifjúsági programokra, így többek között fontos szerepe volt a Budai Izraelita Hitközség Kulturális Szakosztálya ifjúsági csoportjának és cserkészmozgalmának megszervezésében. Ő maga is részt vett több találkozón és tábori rabbiként is működött. Zsidó szabadegyetemet is szervezett, amelynek keretén belül maga is sok előadást tartott. Rendszeresen jelentek meg írásai a Magyar-Zsidó Szemlében, a Zsidó Életben és más folyóiratokban. 1942-ben munkaszolgálatra hurcolták, majd Nagykátáról deportálták.

Emlékére az Óbudai zsidó temetőben emléktáblát avattak.

Családja[szerkesztés]

Felesége Kálmán Zsuzsa (1912–2003) hitoktatónő, középiskolai tanárnő volt, Kálmán Ödön főrabbi lánya, akivel 1935. október 30-án Budapesten kötött házasságot.[3]

Lánya, Vidor Anna (1936–)

Főbb művei[szerkesztés]

  • A zsidó cserkész első próbája; szerzői, Bp., 1938
  • A szombat könyve olvasmányokkal, képekkel, kottákkal; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1943 (Javne könyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]