Veliki Badić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veliki Badić
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBosanska Krupa
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség794 fő[1]
Népsűrűség67,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület11,73 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 55′ 16″, k. h. 16° 10′ 56″Koordináták: é. sz. 44° 55′ 16″, k. h. 16° 10′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Veliki Badić témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Veliki Badić falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.

Fekvése[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 27, közúton 41 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 4, közúton 7 km-re északkeletre, a Bajrin-patak völgyében, és a környező dombokon fekszik.

Népessége[szerkesztés]

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 11 0
Bosnyák 1211 789
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 15 5
Összesen 1237 794

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is lakott volt. A Crkvina nevű lelőhelyen kőből épített, rendezetlen alapokkal rendelkező, késő középkori templom maradványait azonosították.[4]

Veliki Badić régi mecsete a régi minarettel és a muszlim iskolával együtt 1790-ben épült. A második világháború során lerombolták, de a háború után újjáépítették. A jelenlegi mecset elődjét 1992-ben építették, de a boszniai háború során felgyújtották, a minaretet pedig aláaknázták és felrobbantották. Csak a csupasz falak maradtak. Az újjáépítés 2002 júniusában kezdődőtt és az új mecset 2005-ben nyílt meg. A mecset mellett található az imám háza, melynek földszintjén található a muszlim iskola és kazánház.[5]

A Veliki Badić-Mustelji muszlim gyülekezetből vált ki a Šabići gyülekezet. Ennek a gyülekezetnek 1897 óta külön mecsete van minarettel és iskolával. A gyűlekezet teljes elszakadása 1930-ban ment végbe. Az elszakadásról való megegyezés után nekiláttak az új mecset építésének, amelyet 1931 és 1933 között építettek fel. Az építés fő kezdeményezője Arif Šabić volt, a földet Sulejman Šabić adományozta. Az első az előadó Ahmet Šabić volt, a mecset megnyitója pedig 1933-ban volt, és az egyik első imám Bećir Ćoralić efendi volt benne. A hitélet 1941-ig működött, amikor a gyülekezet tagjai kénytelenek elhagyni otthonaikat, 1942-ben pedig a csetnikek felgyújtották a mecsetet is. A második világháború befejezése után új gyülekezeti ház és iskola épült, ahol a vallási foglalkozásokat tartották, és nem sokkal ezután azonban a kommunista hatóságok elvették és az anyakönyvi hivatalt helyezték el benne Ez idő alatt az imámok a gyülekezet tagjainak házaiban laktak. Ez a helyzet egészen az 1950-es évekig tartott, amikor az akkori kommunista hatalom visszaadta a gyülekezetnek a gyülekezeti házat. Ebben az időszakban kezdődött el és fejeződött be a sorban második mecset építése, mely 1962-ben nyílt meg. 1992 májusában a szerb csetnikek ezt is lerombolták a gyülekezeti házat kirabolták, majd felgyújtották, így csak a falak maradtak. A boszniai háború után 2001-ben tették le az új mecset alapjait és 2004. május 22-én nyitották meg. A mecset és az imámház mellett az iskolával együtt kazánházzal és egy garázs is épült.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori templomának maradványai a Crkvina lelőhelyen.
  • A Veliki Badić-i mecset 2002 és 2005 között épült.
  • A šabići mecsetet 2001 és 2004 között építették.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]