Vasorrú/vasfogú bába

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vasorrú bába szócikkből átirányítva)
Vasorrú bába (baba-jaga) kosztümöt viselő orosz férfi

A vasorrú bába egy olyan boszorkány, akinek vasból van az orra. A népmesékben a leggonoszabb és ijesztgeti a gyerekeket és a felnőtteket.

A népmesei vizsgálatok szerint nem csupán a rémisztő külsőt szolgálja. Az, hogy milyen a külseje a vasorrú bábának, ismerjük, ugyanis legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok időről időre áldozatot mutattak be szellemeiknek: arcukat, szájukat, orrukat bekenték vérrel, hússal, zsírral stb. Hogy az arc ne korhadjon hamar, a báb kiemelkedő orrú faarcát fémlappal fedték (cink, ólom, bádog, réz vagy ezüst).[1]

A sámánhitű népek az elhunyt ősök tiszteletére bábut faragtak a halottaik lelkének lakhelyéül. A vasorrú bába alakja közkedvelt a modern orosz meseírók által (baba-jaga), valamint az 1990-es évektől megtalálható - az "orosz fantasy-kben" is. A vasorrú bába (Баба-Яга) főként Andrej Beljanin könyveiben jelenik meg a "Borsó cár titok szolgálata" körben, stb. A vasorrú bába gyermek- és fiatalkorát elsőként A. Aliverdiev "Patak" című meséjében írta le ("Lukomorie").

Egy újabb elmélet szerint[2] a Vasorrú (Székelyföldön és Csángóföldön: Vasfogú) Bába eredetileg egyszerűen a kaparást végző, gyermekeltevő bábát (szülésznőt) jelenti, ebben a jelentésben a szó ma is él a Bákó megyei Klézsén. A jelentés kései felbukkanását a tanulmány szerzője azzal magyarázza, hogy mindig is tiltás alá esett a gyermek eltevése, az arról való beszéd büntetést hozott magával.

A Vasorrú vagy Vasfogú Bábás mesék szimbolisztikája értelmezhető ezen a primordiális jelentésen keresztül, és áll ez a kelet-európai mitológiák hasonló teremtményeire is, pl. a keleti, északi szláv Baba Jaga, román Baba Cloanta stb. Például a vasorr a kampót jelenti, mellyel a méhbe benyúlnak (oldalból nézve), a vasfog ugyanez szemközti nézetből (vö. délszláv Gvozdenzuba). A Vasorrú Bába a fogaival rágja magát keresztül azon a sűrű erdőn, amely a menekülő fiatalok által hátradobott vakaróból (lóvakaró keféből) keletkezett: a nő fanszőzetén kell keresztülhatolni, hogy el lehessen jutni a magzathoz, hogy el lehessen tüntetni. A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Baba Jaga:

– ellopja a gyermeket és megeszi

– egy lelkekkel teli kádja van: meg nem született, születéstől visszatartott magzatok lelke

– csőrével eszi az embereket, mint a madár: (élő vagy halott) magzatot fel kell darabolni, ki kell tépni, mielőtt kivennék a méhből

– készíti a forró vizet, hogy megfőzze benne a gyermeket (A csodálatos hattyúliba meséje): forró vizes magzatelhajtási módszer

– őrzi az élet- és halálvizet (MNL élet- és halálvize): magzatvíz.

A Vasorrú Bába férfi párja a Rézfaszú Bagoly: a bagolynak nevezett tudósorvos, akinek jellemzője, hogy van egy rézszerszáma (képletesen fasza), amivel a nő nemi szervében vájkál, tőle „azért kell félni, mert megreszel”.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 512. o. ISBN 963-05-2443-0  Online elérés
  2. Sántha Attila: Ő, Akit Babbának Neveznek – a Vasorrú Bábától Babba Máriáig. Székelyföld, 2012/7 (július) [1]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]