Vadonvilág - Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában
2019-es magyar film
RendezőLerner János
ProducerJoe Vida és Lajos Tamás
MűfajDokumentumfilm
ForgatókönyvíróBak Zsuzsanna és Lerner János
HangRédly Dénes, Péterffy Máté és Matz Ádám
ZeneTamás Zsolt
OperatőrTóth Zsolt Marcell
VágóTóth Zsolt Marcell
Gyártás
GyártóTakarékbank és Film Positive Productions
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő96 perc
Forgalmazás
Bemutatómagyar 2019. szeptember 20.
További információk
SablonWikidataSegítség

A Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában egy magyar dokumentumfilm, amely Széchenyi Zsigmond vadász-író életét és munkásságát mutatja be utolsó afrikai útján keresztül. A gyönyörű képi világú film bemutatja az Afrikában történt változásokat, amelyeket az utazó számos útja során megtapasztalt, és összeveti azt a jelennel.

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be 2019. szeptember 20-án, a díszbemutatót 2019. október 1-jén rendezték a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A filmet 2019. október 10-től mozikban is vetítik.[1] A film mecénása a Takarékbank.

A film alapjául szolgáló történet[szerkesztés]

Széchenyi Zsigmond és felesége, Hertelendy Margit 1964 januárjában a magyar kormány megbízásából utazott Kenyába, hogy kiegészítse nemzeti múzeum állattári anyagát, amely az 1956-os forradalom idején égett le. Az út során végül sikerült minden, a múzeum számára szükséges állatot elejteniük, azonban Széchenyi megdöbbenve tapasztalta, hogy mennyire megváltozott a kontinens természeti képe, jelentősen visszaszorult a vadon élő állatok élettere, és megtizedelődött az állatállomány. Erről részletesen ír utolsó könyvében, a Denaturált Afrikában is.[2]

A cselekmény[szerkesztés]

A film Széchenyi utolsó útján keresztül mozaikszerűen eleveníti fel életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait. Fotókon, archív filmfelvételeken bemutatja Afrika múltját, valamint a hozzá forgatott friss felvételeken a jelent is, ahol az ember egyre nagyobb teret foglal el a természettől. A korabeli felvételeket Széchenyitől vett idézetekkel, gondolatokkal, beszámolókkal egészítik ki az alkotók, narráció segítségével. A film elkalauzolja a nézőt a vadász-író utazásainak összes színhelyére (Afrika mellett Európába, Alaszkába és Indiába is). Nagy szerepet kap a filmben a magyar történelem fontos eseményeinek a bemutatása, amelyek hatással voltak a Széchenyi-életút alakulására. Így a II. világháború, a deklasszálás és kitelepítés, valamint az 1956-os forradalom.[3]

Mangi néni[szerkesztés]

Az alkotók munkáját végig segítette Széchenyi Zsigmond felesége, Hertelendy Margit, Mangi néni. Az idős özvegy korábban be nem mutatott fotó- és filmfelvételeket bocsátott a készítők rendelkezésére. Emellett számtalan történettel, adalékkal, információval segítette a munkát. Mangi néni a bemutatókat is végigizgulta, és számtalan nyilatkozatot, interjút adott.[4]

Az alkotók[szerkesztés]

A film rendezője Lerner János, producere Vida József és Lajos Tamás. Az operatőr és vágó Tóth Zsolt Marcell, a forgatókönyvíró Bak Zsuzsanna és Lerner János. A zenei szerkesztő Tamás Zsolt, a videografikus Mwajas Kriszta volt. Narrátorként megszólal a filmben Gáti Oszkár, Vida Péter, Nagy Zsolt, Schell Judit.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. VADONVILÁG – GRÓF SZÉCHENYI ZSIGMOND NYOMÁBAN | CineFest (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  2. Origo: Októbertől mozikban a Széchenyi Zsigmond életéről szóló film (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  3. Vadonvilág - Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” (magyar nyelven).  
  4. Afrikai kalandok a mozivásznon / Tények.hu videó. tenyek.hu. (Hozzáférés: 2019. október 4.)

További információk[szerkesztés]