Ullmann Móric (bankár, 1782–1847)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ullmann Móric
Barabás Miklós festménye (1857) a festmény egy korábbi (fény?)kép alapján készült
Barabás Miklós festménye (1857)
a festmény egy korábbi (fény?)kép alapján készült
Született1782[1][2]
Pozsony[1]
Elhunyt1847. szeptember 15. (64-65 évesen)[1]
Pest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabankár
A Wikimédia Commons tartalmaz Ullmann Móric témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szitányi Ullmann Móric, teljes nevén: Ullmann Móric János (Pozsony, 1782 – Pest, 1847. szeptember 15.[3]) zsidó származású magyar nagykereskedő és bankár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítója és első igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

Vagyonát gyapjú-, nyersbőr- és dohánykereskedéssel szerezte. Miután áttért a katolikus vallásra, 1825-ben nemességet kapott, és földbirtokokat is szerzett, majd 1826-ban nemesi előnevet kapott. 1841-ben létrehozta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amelynek első elnöke, majd elnökhelyettese lett.

1844-ben a Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Batthyány Lajos által vezetett Gyáralapító Társaság alaptőkéjének nagy részét bankján keresztül ő fedezte. 1846-ban a Rothschild-bankház bevonásával a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank finanszírozta a Pest–Vác közötti vasút megépítését és a Központi Magyar Vasútvállalat megalapítását. A szabadságharc idején Kossuth Lajos nemzeti bank híján Ullmann Móric bankját szólította fel bankjegyek kibocsátására. A Kossuth-bankók forgalmazását így ez a bank látta el. Súlyos megrázkódtatást okozott a banknak, hogy a debreceni kormánynak nyújtott hitelért később kártérítés fizetésére kötelezték.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  2. Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia
  3. PIM

Források[szerkesztés]