Tűfarkú pipra
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ilicura militaris (Shaw, 1808) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tűfarkú pipra témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tűfarkú pipra témájú kategóriát. |
A tűfarkú pipra (Ilicura militaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó Ilicura nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
A fajt George Shaw angol zoológus írta le 1808-ban, a Pipra nembe Pipra militaris néven.[3]
Előfordulása
Dél-Amerika középső keleti részén, Brazília délkeleti részén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők.[4]
Megjelenése
Testhossza 11-12 centiméter,[5] átlagos testtömegük 14,6 gramm.[3] Tűszerűen kihegyesedő farka van. A nemek különböznek. A hím feje, válla, háta egy része és a farka fekete, homloka és a hát alsó része skarlátvörös, szárnya barna. A tojónak kékesszürke arca, olívzöld feje, háta és szárnya és világosabb hasi tollazata van.
.JPG) |
 |
Életmódja
Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.[3]
Szaporodása
A tojó ágvillába egyedül építi fel a csésze alakú fészkét, a hím az utódok gondozásában sem vesz részt.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel.[6]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. november 2.)[halott link]
Források
- Arthurgrosset.com
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
Külső hivatkozások
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
