Tündérkert (regény)
| Tündérkert | |
 | |
| Az első kiadás címlapja | |
| Szerző | Móricz Zsigmond |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | Erdély a XVII. században |
| Műfaj | történelmi regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Nyugat (folytatásokban) |
| Kiadás dátuma | 1922 |
| Média típusa | könyv |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tündérkert Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent regénye. A mű az Erdély-trilógia első kötete és a XVII. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti meg. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény "a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére".
A Tündérkertben két XVII. századi erdélyi fejedelem, Báthory Gábor és Bethlen Gábor élete kerül bemutatásra. Báthory Gábor a fiatal fejedelem, aki élvezi a életet és mértéktelen életstílusával eléri, hogy még a saját emberei is ellene forduljanak. Vele ellentétben Bethlen Gábor igazi mintaalak a regényben, aki mindig jól átgondolta cselekedetét és igyekezett mindenben segíteni a népnek.
Főbb szereplők
| Szereplő neve | Szerep |
|---|---|
| Báthory Gábor | Erdély fejedelme |
| Bethlen Gábor | Főkapitány, majd később Erdély fejedelme |
| Géczy András | Báthory egyik embere, aki később megszervezte a megöletését |
| Imreffy | A kancellár és Báthory bizalmasa |
| Palotsay Anna | Báthory felesége |
| Imreffyné | A kancellár felesége és Báthory szeretője |
| Török Katalin | Báthory unokahúga |
| Károlyi Zsuzsanna | Bethlen Gábor felesége |
Műfaji sajátosságok
A történelmi regényben mindig valamilyen történelmi kor vagy esemény kerül bemutatásra. A főszereplő lehet történelmi személy vagy fiktív alak is. Amennyiben a főszereplő karaktere fiktív, a mellékszereplők közt valós történelmi szereplők is vannak. Ez a műfaj a XIX. században –a romantika korában- vált közkedveltté, mert ebben az időszakban rendkívül fontossá vált a nemzeti hovatartozás, ugyanakkor ezzel el lehetett kerülni a cenzúrát is.
