Török József (gyógyszerész)
| Török József | |
 | |
| Született | 1824 Szőlősvégardó |
| Elhunyt | 1899. október 26. (74-75 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Török József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ébenfalvi Török József (Szőlősvégardó, 1824 – Budapest, 1899. október 26.)[3] gyógyszerész, a budapesti Török-patika tulajdonosa, törvényhatósági bizottsági tag, fővárosi bizottsági tag.
Életútja
Török Bódog fia. Fiatal gyógyszerész korában 1848-ban Párizsba ment, hogy hivatásában magát kiképezze. Több évi ott tartózkodása alatt folytonos érintkezésben volt a magyar emigransok előkelő alakjaival és baráti viszonyba lépett gróf Andrássy Gyulával, Gorove Istvánnal, Bittó Istvánnal, Irányi Dániellel, Csernátony Lajossal és másokkal. Az 1850-es évek derekán tért vissza Pestre és megalapította a Király utcai gyógyszertárát. A főváros közéletében 1861-től fogva vett részt és a Terézváros választási küzdelmeiben döntő befolyása volt. Hosszú évek során át egyik legbuzgóbb tagja volt a főváros törvényhatóságának. Török tulajdonosa volt annak a hosszú kertnek, amely a Városligeti fasorban volt, szemközt a Bajza utcával, mely a Bajza utca meghosszabbítását a Damjanich utcáig meggátolta; Török halála után e kertet a város birtokába vette. Ezután fia, Török Sándor lett az Andrássy úti gyógyszertár tulajdonosa.
Cikkei Szinnyei Repertóriuma III. kötetében felsorolvák; a Magyar Sajtóban (1855. 132., 149., 1856. 2., 15., 51. sz. Rajzok a párisi ipartárlatról).
Munkája
- Pepsin. Ein natürlichen Verdaungsstoff zur Heilung der Dysepsie und Consumption, von Dr. Lucien Corvisart. Aus dem Französischen heraus gegeben. Pest, 1857.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16012.htm, Török József, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1870/1899. folyószáma alatt.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.